Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
6. Állományvédelem és reprográfia
564 ■ 6. Állományvédelem és reprográfia vagy elektromágneses sugárzás a levéltári anyag bizonyos mértékű károsodását okozhatja, ugyanakkor veszélyeztetheti az emberi egészséget. A fertőtlenítéshez használhatók vegyszerek, gázok vagy oldatok. Egyes lapok fertőtlenítésére megfelelő lehet az etil-alkohol 70%-os oldata, hatása azonban nem teljes körű, és bizonyos anyagokat (például tintákat) károsít. Csak restaurátor kezelheti vele az iratokat. Papírok tömeges fertőtlenítésére korábban formaldehid- és etilén-oxid-gázt használtak. Mindkettő használata kockázatos, az utóbbi időben súlyos egészségkárosító hatásuk miatt gyakorlatilag betiltották az alkalmazásukat. Amennyiben a levéltári anyag fertőtlenítése elkerülhetetlen, és az adott országban speciális helyen, speciális körülmények között még lehetőség van etilén-oxid alkalmazására, minőségi tanúsítványt kell kérni arról, hogy nincs vegyszermaradvány a papírban, pergamenben. Az etilén-oxid kiszellőztetése a porózus szerkezetű papírból és bőrökből nagyon nehéz, és időigényessége miatt költséges. Több országban alkalmazzák a gamma-sugarakkal történő besugárzást. Ennek hátránya, hogy a kezelt anyagot - annak állapotától függően - bizonyos mértékben károsítja, ami a levéltárost megfontolásra készteti a további tennivalók vonatkozásában (például a fertőtlenített anyagról használati másolat készítése, fertőtlenítés utáni megerősítő kezelés). Előnye az, hogy semmiféle káros anyag nem marad a kezelt anyagban, ezért például a fertőtlenített anyag mikrofilmezésének vagy digitalizálásának nincs a sugárhasználatból eredő akadálya. Nem szabad azonban arról megfeledkezni, hogy a fertőtlenített anyag felületén maradt penészspórák és -fonalak egészségkárosító hatásúak, ezért azokat el kell távolítani. Az ilyen anyaggal dolgozni csak a megfelelő munkavédelmi intézkedések betartásával szabad. A fertőtlenítésre vonatkozó döntéskor mérlegelni kell azt a tényt is, hogy sem a gázkezelés, sem a besugárzás nem biztosít tartós védelmet. Sőt, mivel a jelen lévő valamennyi mikroorganizmust elpusztítja, a sterillé vált anyag fokozottan érzékeny az újabb, robbanásszerű fertőzésekre. Magától értetődően a fertőtlenített anyagot mindaddig nem szabad visszavinni az eredeti helyére, amíg ott a megfelelő klimatikus körülmények nem biztosítottak. Mit kell tenni a penészfertőzött iratokkal? A legelső feladat: elkülöníteni a többitől oly módon, hogy ne veszélyeztesse sem azokat, sem pedig a munkát végző személy egészségét (lassú, óvatos mozdulatok a penészspórák szétszóródásának megakadályozására, becsomagolás). Ha az anyag nedves, akkor a lapokat szétteregetve jól szellőző helyen, szobahőmérsékleten haladéktalanul meg kell szárítani. A penészt biztonságos elszívás mellett, egyszer használatos gumikesztyűben és a spórákat kiszűrő (P3 jelű) porálarcban, esetleg védőruházatban dolgozva el kell távolítani a felületről. Az eltávolításhoz gyakran cserélt puha vattacsomókat ajánlott használni; az ecsetelést kerülni kell, mert úgy a spórák a levegőbe kerülnek. Az így megszárított és megtisztított levéltári anyagot olyan körülmények között kell tárolni, ami lehetetlenné teszi a mindenütt jelen lévő spórákból a penészgombák hirtelen elterjedését. Az optimális tárolási körülményekkel a 6.2.2. pont foglalkozik.
