Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
6. Állományvédelem és reprográfia
6.1. Állományvédelmi alapelvek ■ 561 kutatói kérés, zárási időszak) elvonja a figyelmet. Tudniuk kell, milyen kutatói magatartás nem megengedett, és azt, hogy hogyan reagáljanak, ha lopás gyanúja merül fel, vagy ha nem megengedett módon viselkedik a kutató. A kutatótermi biztonság elengedhetetlen feltétele, hogy a kutatók kabátjukat, csomagjukat, táskájukat ne vihessék be magukkal, hanem biztonságos ruhatárban helyezhessék el. A kutatáshoz szükséges tárgyaik (papírok, könyvek, laptop stb.) számára célszerű átlátszó műanyag hordozótáskát rendszeresíteni, ezáltal elkerülhető a kellemetlenségekkel járó táskaellenőrzés a kutatóterembe belépés és kilépés alkalmával. A levéltári anyag kutatására vonatkozó állományvédelmi előírásokat a kutatótermi szabályzatnak kell tartalmaznia (lásd a 6.5.5. pontot). ■ Tűzvédelem A tűz az egyik legnagyobb veszélyforrás a levéltári gyűjteményekre nézve. Sok értékes, pótolhatatlan anyag pusztult el vagy károsodott súlyosan, amint azt a Magyar Országos Levéltár példája is mutatja. A levéltári anyag károsodását nemcsak a megsemmisülés, az elszenesedés vagy a törékennyé válás jelenti, hanem a korom és a füst által okozott szennyeződés is. A tűzoltás általában további jóvátehetetlen, információvesztéssel járó károkat okoz. A tűzvédelem mértéke a levéltárban a körülményektől és a költségvetési helyzettől függően különböző lehet. Általánosságban négy tényezőt kell figyelembe venni a tűzveszély elhárításánál: az épület tervezése és szerkezeti részei, valamint a munkavégzés, a tűzérzékelés és a tűzoltás módja. A tűz érzékelésére és a riasztásra minél hatékonyabb berendezéseket kell felszerelni, és azok működőképességét az előírásoknak megfelelően rendszeresen kell ellenőrizni. A típus kiválasztásánál az anyagi lehetőségek keretein belül a minél érzékenyebb és minél rövidebb idő alatt riasztó konstrukció mellett kell dönteni, mert az időtényező rendkívül fontos. Legegyszerűbbek a füstérzékelők, ezenkívül hő- és a levegőben az égéstermékeket érzékelő rendszerek is alkalmazhatók. A riasztásnak az egész épületben hallható hanghatással kell járnia. Az intézmény minden dolgozójának tisztában kell lennie a tűz esetén követendő magatartással, tennivalókkal. Az épületben elhelyezett tűzoltó készülékek használatát a rendszeres képzések alkalmával be kell gyakorolniuk. A levéltárban a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő számban és helyen kézi tűzoltó készülékeket kell elhelyezni még akkor is, ha automatikus tűzoltó rendszer működik. Levéltári használatra a gázzal töltött típus alkalmas, mert nem szennyezi a levéltári anyagot. A poroltóban lévő por a szemcsék finomsága és a tapadást segítő adalékanyag miatt gyakorlatilag eltávolíthatatlan az iratokról, könyvekről. A haboltóból kijövő hab víztartalma az eláztatott anyag megpenészedését, a lapok összetapadását, az íróanyagok feloldódását okozza. A levéltár vezetőségének elsősorban a tűz keletkezésének megakadályozása érdekében kell mindent megtennie. (A tűzvédelemmel kapcsolatban lásd még a 6.4.3. pontot is.)
