Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
1. Történeti segédtudományok
1.3.2. Az írások ■ érszegi Géza 54 ■ 1. Történeti segédtudományok A Római Birodalom bukását követő íráskorszak nem ismerte az egységes írást. Európa részekre szakadt, és az íráshasználat is mutatta ezt, az írásformák eltávolodtak egymástól. A szigeteken (Angliában és Írországban) a szigeti (insularis), Dél-Itáliában a beneventói (beneventana), Hispániában a vizigót (visigotica seu Toletana), Gallia területén a meroving (merovingica) írás volt uralkodó. A Frank Birodalom virágzása idején Nagy Károly (f 814) udvarában az ókori emlékek újjáélesztése, reneszánsza révén az írásbeliség is újjászületett. Ez a Karoling-reneszánsznak nevezett korszak Európának egységes kisbetűs írást adott (karoling minuscula). Egyaránt használták könyv- és oklevélírásra a IX. századtól a XIII. századig. Ennek egyik változata a díszített kisbetűs írás, amely főleg a császári oklevelek sajátja volt. A karoling kisbetűs írást azután a XII-XIII. század fordulóján felváltotta a kisbetűs gótikus (vagy gát-) írás. A gótikus írásnak két fő típusa alakult ki. A könyvírás (gotica textualis) és a folyóírás (gotica cursiva). A gótikus írás, noha az addigi írások közül a legolvashatóbb és a legkönnyebben elsajátítható volt, nem tudott annyira elterjedni a mintegy háromszáz éves fennállása alatt, mint amennyire az azt felváltó humanista írás (antiqua). A humanista írás tulajdonképpen a gótikus írás elődjére, a karoling kisbetűs írásra vezethető vissza. Az Itáliában a XIV-XV. században kiformálódó humanista írás ugyanis egy tévedésnek köszönhette létét. Mivel a legtöbb klasszikus szerző (auctor) műve a Karoling-reneszánsz idején karoling kisbetűvel másolt kéziratban maradt ránk, ezért a humanisták azt hitték, hogy az volt a klasz- szikus Róma írása. A humanista írás három fő változatban élt: a könyvírásban (humanista textualis), a folyóírásban (italica) és a kancelláriai írásban (cancelleresca). A középkor végén természetesen nem lett azonnal egyeduralkodó a humanista írás. 6. • Humanista oklevélírás, Báthory Miklós váci püspök oklevele (1488)
