Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
5. Levéltártan
534 * 5. Levéltártan Az elmúlt évtizedekben az önkormányzati levéltárak - általában egymástól függetlenül - több azonos, országos forrás területükre vonatkozó részének publikálását is megkezdték. Ilyen munka indult meg Bél Mátyás megyeleírását, Pesthy Frigyes helységnévtárát, II. József katonai felmérésének leírásait és az úrbérrendezés kérdőpontjait illetően. Közös munkaként, egységes elvek szerint kezdődött meg az 1980- as évek közepén a feudális kori vármegyei jegyzőkönyvek regesztázása, az eredményeket az egyes levéltárak önálló füzetekben jelentették meg. Az önkormányzati (tanácsi) levéltárak a helytörténetírást a korábbiakban is segítették. Az 1990-es évektől kezdődően azonban ennek új formájaként a korábbinál lényegesen nagyobb számú falu- és várostörténet jelent meg, amelyek szerzői vagy szerkesztői részben vagy teljes egészében a levéltárak munkatársai. Új vonásnak tekinthető a rendszerváltozás után, hogy levéltári kiadványokat azon intézmények is megjelentetnek, amelyek korábban nem kapcsolódtak be ilyen munkálatokba. A városi levéltárak közül különösen kiemelhető a győriek teljesítménye, az állami szaklevéltárak közül pedig a Hadtörténelmi Levéltár nagy lendülete, bár a Vízügyi Levéltárban és az új intézményként működő Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában szintén készülnek kiadványok. A rendszerváltozás óta sokkal több lehetőség van az egyházi levéltárakban is segédletek kiadására, akár hagyományos, akár elektronikus formában. Közülük az Esztergomi Prímási Levéltár emelkedik ki változatos, jó színvonalú munkákkal, anyagközlésekkel, konferencia-előadásokkal. Repertóriumokkal, történeti statisztikai munkával jelentkezett a Kalocsai Érseki és Főkáptalani Levéltár, kiemelhetjük még a Győri Püspöki és Káptalani Levéltár új segédleteit, a piarista levéltár rendtörténeti munkáit. A protestáns felekezetek közül 2000-ben megjelent Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltárának repertóriuma, és a teológiai akadémiák visszaállításával párhuzamosan megélénkült a pápai és a sárospataki gyűjtemény munkája is. 5.4.2. Könyvtárak A levéltári kiadványok hozzáférhetőségét a munkatársak és a kutatók számára a levéltári szakkönyvtárak biztosítják. Valamennyi általános levéltár rendelkezik tudományos szakkönyvtárral, míg a szak- és nyilvános magánlevéltárak esetében - a fenntartók döntése alapján - a levéltárakat is érintő könyvanyag a szakterület speciális könyvtáraiba tagozódik. A levéltári törvény egyedül az Országos Levéltárat kötelezi levéltár-tudományi szakkönyvtár fenntartására. A levéltári könyvtár célja, hogy az iratanyag feldolgozásához és egyéb levéltári feladatokhoz a levéltár munkatársainak, továbbá az iratanyag használatához a kutatóknak segítséget nyújtson. Tematikai szempontból a szakkönyvtár gyűjti a levéltári munka elméletére és gyakorlatára, a levéltár illetékességi és gyűjtőkörébe tartozó szervek ügyvitelére és ügykezelésére vonatkozó, valamint a levéltári anyag használhatóvá tételét (rendezést, segédletkészítést) elősegítő kiadványokat a levéltárosok
