Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
5. Levéltártan
5.2. Az iratanyag feldolgozása ■ 485 ként meghatározott, egymáshoz számsorrendben csatlakozó számkereteket (például 101-300., 301-600. stb.) alakítunk ki, anélkül hogy a pontos számsorrendbe rakásról is gondoskodnánk. Bár az alapszámos rendben iktatott iratokat legtöbbször tételek szerint, tárgyi csoportokban helyezték el, a vármegyei gyakorlatban találkozunk kútfőszámok nélküli kezeléssel is, amire az 1902. évi Vármegyei Ügyviteli Szabályzat is lehetőséget adott. Középszintű rendezés alkalmával ezeknél az iratoknál az alapszámok növekvő sorrendjét kell kialakítani. A jogszolgáltatási szerveknél keletkezett fő- lajstromszámos iratoknál a lajstromszámok sorrendje jelenti a középszintet. Mindkét esetben ügyelni kell arra, hogy ha a legkisebb levéltári egység (alapszám, fő- lajstromszám) terjedelme több raktári egységre terjed ki, akkor a sorszámok, illetve az alszámok megjelölésével kell azokat megkülönböztetni egymástól. Ha a levéltárban alakítjuk ki a tételeket, az ügyköri vagy tárgyi alapon létrehozott tételekbe több év iratait is össze lehet vonni. Az időrendbe csoportosított iratanyag akkor tekinthető középszinten rendezettnek, ha az egyes darabok a hónapok növekvő rendjében helyezkednek el. Ábécérendben csoportosított iratokat - nem szoros - betűrendben kell elhelyezni. A rendezésnek ezekkel a formáival legtöbbször a nem iktatott iratok esetében, illetve a vállalati szférában találkozunk. 5.2.1.5. DARABSZINTŰ RENDEZÉS ■ NYULÁSZINÉ STRAUB ÉVA - RADICS KÁLMÁN A darabszintű rendezés a levéltári rendezés legkisebb egységig lemenő formája. A legkisebb egység lehet fizikailag egy irat (természetesesen oldalszámtól függetlenül), lehet azonban több, valamilyen szempont alapján összekapcsolódó iratok együttese. Például egy ügyirat állhat két darabból (bejövő levél és a válaszlevél fogalmazványa a sorszámos iktatásnál), de állhat több iratváltásból is, ha alapszámos vagy alszámos iktatást alkalmaztak. Darabszintű rendezést valamennyi iktatási mód és irattári rendszer alkalmazása esetén végrehajthatunk, sőt ez igen gyakori a nem iktatott iratoknál és a pertinencia elve alapján kialakított gyűjteményeknél is. Sorszám szerint iktatott és irattározott anyag esetében évek, majd iktatószámok szerint kell sorba rakni az iratokat. Egy példa: ■ Az Országos Könyvtárügyi Tanács iratai, 1965-1969 RAKTÁRI EGYSÉG ÉV IKTATÓSZÁMOK 1.doboz 1965 1,3,4, 6, 8, 9 stb.-800 2. 801,802, 805,806 stb. - 1236 3. 1966 1,2,5, 7, 8, 9 stb.-750 4. 751, 755, 756, 758 stb. - 1267 5. 1967 1, 3, 4, 5, 6, 7 stb.-600 6. 601,602, 604, 605 stb.-1178
