Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

4. Irattan és iratkezelés

428 ■ 4. Irattan és iratkezelés

♦ főjegyző, jegyző (körjegyző), a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, a hatósági igazgatási társulás,

♦ nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormány- rendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására.

A felsorolt szervek ilyen jellegű tevékenységét együttesen közigazgatásnak nevezzük. (A közigazgatás több mint az államigazgatás, mivel magában foglalja az önkormányzatok igazgatási tevékenységét is.)

A közigazgatási hatóság

♦ a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból rendeli el;

♦ hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie;

♦ e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság határozatát;

♦ hivatalból intézkedhet a döntésének kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról.

A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.

Közigazgatási hatósági ügy

♦ minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez;

♦ a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés - a fegyelmi és etikai ügyek kivételével -, ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti.

Hatósági nyilvántartásnak csak az a nyilvántartás minősül, amelynek vezetésére jogszabály kötelezi a közigazgatási szervet. Ebből eredően a hatósági nyilvántartás (például anyakönyvi, ingatlan-nyilvántartás) közhitelűen tartalmazza az ügyfelek adatait, figyelembe véve az állampolgárok személyes adatainak nyilvántartását szabályozó törvényi előírásokat (lásd az adatvédelmi törvényt).

A törvény hatálya több eljárásra nem terjed ki, kiemelten a szabálysértési, a választási eljárásra, a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására, a területszervezési eljárásra. Rendelkezéseit az iparjogvédelmi, a piacfelügyeleti, a pénz- és tőkepiaci stb. ügyekben csak akkor kell alkalmazni, ha a törvény az ügyfajtára vonatkozó eltérő szabályokat nem állapít meg.