Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

4. Irattan és iratkezelés

418 ■ 4. Irattan és iratkezelés iratokat selejtezhetik ki még a központi irattárba adás előtt. Ebben az irattárban általában teljes tételek selejtezésére kerül sor. Amennyiben nem feleslegessé vált munkapéldányokat vagy egyértelműen megállapítható másolatokat selejteznek ki, úgy az átmeneti irattárban is csak az illetékes közlevéltár által záradékolt jegyző­könyv birtokában kerülhet sor az iratok megsemmisítésére. A központi irattárnak átadott, hosszabb ideig őrzendő iratok selejtezését az irattári tervben meghatározott őrzési idő letelte után - általában ötévenként - cél­szerű elvégezni. Nagyobb ügyiratforgalmú helyeken az irattár tehermentesítése ér­dekében akár évente is végezhető a lejtárt őrzési idejű iratok selejtezése. A tanácsi szervek 1974. január 1. és 1984. január 1. közötti iratainak selejtezé­sét a 8/1973. (TK 51.) MT TH utasítás, vagyis a tanácsi szervek részére kiadott iratkezelési szabályzat és irattári terv alapján kell elvégezni. Eszerint a selejtezési (őrzési) idő lejártát követő évben kell az iratokat selejtezni. A selejtezés módja megegyezik a tételszámos iratokra vonatkozó eljárással. A már említett 1/1982. (TK 5.) MT TH, illetve a 2/1984. (TK 28.) MT TH utasí­tás lehetőséget ad arra, hogy az őrzési időt különböző tanácsi/ önkormányzati szin­teken állapítsák meg. A 2000 után keletkezett önkormányzati iratokra a 45/2003. (XII. 2.) BM rendeletben foglalt, hasonló módon, szintenként összeállított irattári terv az irányadó, 2006-tól kezdődően pedig a 335/2005-ös kormányrendelet és a 12/2006. (XII. 18.) ÖTM rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni. Az iratselejtezésről minden esetben selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, a jegyzőkönyvnek ugyanazokat az adatokat kell tartalmaznia, mint az irattári tétel­számmal nem rendelkező iratok esetében, azzal az eltéréssel, hogy az iratok fel­sorolásánál a fő rendező elv az irattári tételszámok emelkedő sorrendje. A selejte­zési jegyzőkönyvben szerepelnie kell a tétel megnevezésének (tárgyának), a tételbe tartozó iratok keletkezési évének (évkörének) és mennyiségének. Iktatott iratok­nál meg kell jelölni - tételenként - az első és utolsó iktatószámot is. 4.8.8. Irattári segédletek Az irattári segédletek két fő csoportra tagolódnak: az iratanyag mozgásával kapcso­latos segédletekre és az irattár belső segédleteire. Az iratanyag mozgásával kapcsolatos segédletek: ♦ Átadás-átvételi jegyzék (a kézi és a központi irattár közti anyagmozgatás doku­mentuma, de az iratok levéltárba adása is átadás-átvételi jegyzékkel történik) ♦ Selejtezési jegyzék (a selejtezés dokumentuma, a selejtezési jegyzőkönyv része) ♦ Gyarapodási napló (a kézi irattárból a központi irattárba került, jogelőd szervek­től átadott iratok nyilvántartása) ♦ Fogyatéki napló (a selejtezésre, levéltári átadásra vagy bármely más okból az irat­tárból véglegesen kiemelt iratok nyilvántartása)

Next

/
Thumbnails
Contents