Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
4. Irattan és iratkezelés
4.1. Az irattanról általában * 351 fogalmilag általában az iratképző szerv jellegének megfelelően csoportosítjuk. így az államhatalmi, közigazgatási feladatokat ellátó szervek iratait feladatellátásukhoz kötődően például kormányzati, minisztériumi iratoknak, a jogszolgáltatást ellátó szervek iratait bírósági, ügyészségi iratoknak nevezzük. Az önkormányzatok tevékenységük során egyrészt átruházott állami feladatokat látnak el, másrészt klasszikus önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatokat, de mindkét feladatkör ellátása esetén közirat keletkezik. A magániratok körébe tartoznak a gazdasági tevékenységet folytató szervek iratai (gazdasági iratok), az egyházak által létrehozott iratok (egyházi iratok), az egyesületek iratai (egyesületi iratok). A klasszikus magániratok általában kétfélék: családi iratok vagy személyi iratok. A családi iratok a család tagjainak a levelezését, a tulajdonukban álló birtok, családi vállalkozás irattári anyagát ölelik fel. A személyi iratok fogalma a meghatározott személy tevékenységéből származó iratokat jelöli. A közirat-magánirat elválasztása nem minden esetben egyszerű. A közfeladat fogalma szélesebb a hatósági jogkör gyakorlásánál, így például az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. esetében bírósági határozat állapította meg, hogy az állam vagyonával gazdálkodó és azt kezelő szerv közfeladatot lát el, és a közérdekű adatok nyilvánosságát az 1992. évi LXIII. (adatvédelmi) törvény rendelkezései alapján biztosítani köteles. A magántulajdonú - például az egyházi oktatási - intézmények is látnak el közfeladatot, és az e feladatellátásuk körében keletkezett iratok köziratnak minősülnek. A magánirat-közirat kategória egy köztes eleme a félhivatalos irat, ami azt jelenti, hogy valamely magánszemély hivatalos személynek címzett magánjellegű levelében hivatalos kérdéseket is felvet. Ha ez az irat a magánszemély magánirattárába kerül, magánirat marad, de ha a címzett a hivatalos iratokhoz csatolja (a hivatal nyilvántartásába veszi), hivatali irattá válik. Tudni kell azonban, hogy a közirat magántulajdonba kerülésével nem válik magánirattá, azaz köziratjellegét nem veszíti el. 4.1.2.6. AZ IRATOK RENDSZEREZÉSE AZ IRATKÉPZŐK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA ALAPJÁN (SZISZTEMATIKUS IRATTAN) Rendszerező vagy szisztematikus irattannak nevezzük az irattannak az ágát, amely a küldő és a címzett közti viszony alapján vizsgálja az iratokat. Ennek alapján megkülönböztetünk fölérendeltséget, alárendeltséget, mellérendeltséget kifejező és semleges viszonyt tükröző belső ügyviteli iratokat. A fölérendeltséget kifejező iratok a felettes, magasabb rangú szervtől vagy személytől az alsóbb, alacsonyabb rangú szervhez vagy személyhez intézett iratok. Többnyire parancsoló jellegűek, bár ez nem követelmény, és nincs is mindig így. Idetartoznak például az uralkodótól származó vagy a nevében írt legfelsőbb kéziratok, legfelsőbb elhatározások. Nevükből is következően fölérendeltséget tükröznek a törvények, rendeletek, felsőbb utasítások, határozatok (dekrétumok), parancsok. A fölérendeltséget kifejező iratok leggyakoribb kategóriája a felettes szervektől az
