Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

4. Irattan és iratkezelés

348 ■ 4. Irattan és iratkezelés

♦ az iratképzők jellege,

♦ az iratképzők egymáshoz való viszonya (rendszerező, szisztematikus irattan),

♦ a keletkezésük, az ügyvitelben elfoglalt helyük (genetikus irattan),

♦ az ügyvitelben betöltött funkciójuk,

♦ értékük szerint.

4.1.2.1. AZ IRATOK CSOPORTOSÍTÁSA FORMAI, KÜLSŐ ISMERTETŐJEGYEIK ALAPJÁN

IRATANYAG ÍRÓESZKÖZ ÍRÓSZER, ÍRÁSJELFAJTA ÍRÁSFAJTA IRATFORMA, PECSÉTELÉS

ÍRÓANYAG

1RATMÉRET

módja

anyaga

viasztábla

íróvessző

tinta

képírás

kézírás

ív

függő

fém (bulla)

papirusz

nád

grafit

ékírás

gépírás

lap

rányomott

viaszpecsét

hártya

toll

kréta

betűírás

nyomtatás

oldal- hátlapon

ostyapecsét

(pergamen)

ceruza

indigó

számjelírás

sokszoro(pagina)- szöveg

festékpapír

gép (írógép,

festék

hangjelírás

sítás

tekercs

alatt

bélyegző

film

mikrofilm mikrofilmlap lyukkártya lyukszalag mágnesszalag mágneslemez optikai tároló- eszköz (CD, DVD)

nyomdagép,

nyomtató

stb.)

lézersugár

távírás

morzejelírás

gyorsírás

lyukjelírás

mágnesjel-írás

optikai jel

gépi adat- feldolgozás

füzet

kötet

byte- zárópecsét

szárazbélyegző

A külső ismertetőjegyek közül a legszembetűnőbb az irat formája és terjedelme és pecsétje. (Ez utóbbit lásd részletesebben az 1.5.1. pontban.) A korai középkorban az irat alakja a szöveg terjedelmétől függött, majd a XII. században megjelent egy többnyire hosszúkás forma. A papír megjelenésével a XVI-XVII. században kialakult az ívforma, illetve az ív kettéhajtásával a fólióalak. Ha az ívet nem egyszer, hanem kétszer hajtották össze, létrejött a negyedrét vagy levélforma.

Az írógép megjelenésével a múlt század végétől indult meg az egységesítést célzó folyamat, ami az irodai papírszabványokhoz vezetett. Legelterjedtebb az A/4-es méret (210 x 297 mm), ez a nyomtatók-fénymásolók általánosan használt formátuma.

4.1.2.2. AZ IRATOK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE,

BELSŐ ELEMEIK SZERINTI VIZSGÁLATA

Minden egyes irat vizsgálatakor négy kérdésre bizonyosan válaszolnunk kell: ki, kinek, mit és mikor írt? Az iratok tekintélyes részén megtalálhatók az alapadatok, amelyek az évszázadok során kialakult sorrendet követik, különösen az oklevelek, az ünnepélyes hangvételű iratok ma is viselik a régi korokban kialakult jegyeket. Az iratok vizsgálhatók egyes fontosabb belső elemeik alapján is: