Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
4. Irattan és iratkezelés
4. Irattan és iratkezelés- SZERK. HARASZTI VIKTOR 4.1. AZ IRATTANRÓL ÁLTALÁBAN ■ haraszti viktor 4.1.1. írás és irat - az írás rövid története Az írás műveletének terméke az irat. Az emberré válás az eszközök, szerszámok használatával kezdődött, a civilizált emberré válás pedig az írás megjelenésével indult el. Az írás segítségével vált lehetővé egyrészt az, hogy az ember távol lévő társaival közölhesse a szándékait, gondolatait, másrészt az is, hogy utódaira, a következő generációkra átörökítse megfigyeléseit, tapasztalatait, amelyekre alapozva jól működő társadalmat szervezhetnek. Az írásmódok sokasága a képi ábrázolásokból alakult ki. A Kr. e. 3-4000 évvel kialakított óegyiptomi képírás az elsődleges őse az európai, illetve az európai kultúrkörhöz kapcsolódó mai betűírásnak is. Az uralkodók, a papság ünnepélyes eseményeinek megörökítésére kidolgozott „szent jeleket”, a hieroglifákat még maguk az egyiptomiak egyszerűsítették, és a köznapi életben a hieratikus (papi) írás vált általánossá, amelynek jeleiben már csak homályosan ismerhetők fel a képi elemek. A Kr. e. VIII. században a hieratikus írást tovább egyszerűsítve, az üzleti és a magánéletben általánossá vált a démotikusnak nevezett írásmód, ami azonban még mindig magán viselte a képírás bizonyos nyomait. Ezekből az Egyiptomban használt írásmódokból alakultak ki hosszú időn át tartó fejlődés során az észak-afrikai és a délnyugat-ázsiai egyes civilizációk írásmódjai, így többek között az arameus, a héber, az etióp, az arab, az örmény írás, másrészt az Európában használatos írások. Az európai írások az egyiptomiaktól függő helyzetben lévő föníciaiak által a képírásból a betűírás irányába továbbfejlesztett írásmódból alakultak ki. A görögök 16 betűt vettek át a föníciaiaktól, majd ezt fokozatosan további 8 betűvel egészítették ki. A föníciaiak nem jelölték a magánhangzókat, ezeket a saját beszédük igényeinek megfelelően pótolták. A föníciaiakhoz hasonlóan a görögök sem ismerték a nagybetű és kisbetű közötti különbséget, a szavakat nem választották el egymástól. A fokozatosan kialakult ógörög írás lett az alapja az újgörög, a kopt, a glago- lita, illetve a cirill írásnak, másrészt a latin betűsor kialakulásának. Az ógörögök itáliai gyarmataik révén adták tovább írásukat a rómaiaknak, akik azonban már ekkor rendelkeztek bizonyos írásismeretekkel - etruszk írás -, és a kétféle írásrendszert ötvözve alakították ki a saját betűsorukat. Ez lett a legtöbb nyugat-európai írás alapja, ami azonban az évezredek fejlődése során sok változáson ment keresztül.
