Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
336 ■ 3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog ellenőrzési rendjére vonatkozó előírások. A 239/2007. (IX. 12.) kormányrendelet elsősorban a levéltári törvény 2007. évi XCVII. törvénnyel történt módosítása nyomán bekövetkezett változásokat vezette át az alaprendeleten, egyéb korrekciók mellett azonban itt határozta meg a Kormányzati Iratkezelési Felügyeletnek a köziratok kezelésének szakmai irányításával összefüggő ellenőrzési feladatait és azok végrehajtásának részletszabályait. 3.5.6. Az iratkezelési szabályzatok kiadásával kapcsolatos rendelkezések Az iratkezelés törvényi szintű szabályozásának legfontosabb célja az volt, hogy egyrészt stabilizálja a hivatali iratkezelés kialakult rendszerét, másrészt az iratkezelési és archiválási gyakorlat korszerűsítésének lehetőségét a hivatali munka megzavarása nélkül teremtse meg. Ennek érdekében a törvény kimondja, hogy a közfeladatot ellátó szerv köziratainak kezelését az általa készített egyedi vagy a részére kötelezően előírt egységes - és az illetékes levéltárral egyetértésben hatályba léptetett - iratkezelési szabályzatba és irattári tervbe foglalt részletes szabályok alapján végzi. A törvény a helyi önkormányzatok számára iratkezelési mintaszabályzat kiadását is lehetővé tette, továbbá tételesen meghatározta, hogy mely közfeladatot ellátó szervek kötelesek egységes, és melyek egyedi iratkezelési szabályzatot készíteni. Az előbbi esetekben a Magyar Országos Levéltár, az utóbbiakban az illetékes közlevéltárak kaptak felhatalmazást egyetértési jog gyakorlására, de ez a joguk csak az irattári tételek kialakításával és a nem selejtezhető irattári tételek kijelölésével, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltári használatát befolyásoló előírásokkal ösz- szefüggő kérdésekre terjedt ki. A 2005. évi CXLIX. törvény úgy módosította az iratkezelési szabályzatok kiadására vonatkozó rendelkezéseket, hogy a közfeladatot ellátó szerveket főszabályként egyedi iratkezelési szabályzat készítésére kötelezte, az illetékes közlevéltárral egyetértésben. Az ezen szabály alól kivett, meghatározott szervcsoportok számára kiadott egységes iratkezelési szabályzatok esetében viszont a törvény az egyetértési jog gyakorlását a levéltárak ágazati felügyeletét ellátó kulturális miniszter hatáskörébe utalta. Mivel a mintaszabályzat alkalmazása az eltelt tíz év alatt a gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, kikerült a törvényből, mód nyílt viszont minta irattári tervek kiadására. A Kormányzati Iratkezelési Felügyelet és az egyetértési jogosultság gyakorlására illetékes Magyar Országos Levéltár, valamint Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2006. évben szerzett tapasztalatai az egyetértési jog gyakorlásának bonyolultságát, a vonatkozó rendelkezések közötti ellentmondásokat és egyéb hiányosságokat tártak fel. Ezért került sor a levéltári törvény ismételt módosítására. A 2007. évi XCVII. törvény feloldotta az anomáliákat, az egyetértési jog gyakorlásának rendjét pedig egyszerűsítette azzal, hogy a kultúráért felelős miniszter egyetértési jogát újra a Magyar Országos Levéltárra ruházta.
