Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog

sek 1995. július 1-jével, a törvény egyéb részei pedig 1996. január 1-jével léptek hatályba.

A törvény-előkészítési folyamatban különös figyelmet kapott az európai levéltári normákkal és gyakorlattal való harmonizáció megteremtése. Az elfogadása óta eltelt időszak alatt a levéltári törvényt a 2005. évi CXLIX. törvény és a 2007. évi XCVII. törvény módosította, egyes szabályain azonban több kapcsolódó törvény is változtatott. így rendelkezésein módosításokat hajtott végre a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a köz- művelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2001. évi XLVII. törvény, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény, az egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról szóló 2003. évi CXX. törvény, a köz- igazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XIX. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2005. évi V. törvény, a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény, továbbá az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény. A részszabályok módosulásai ellenére a törvény céljainak megvalósítását garantáló alapelvek lényegében nem változtak.

A levéltári törvény hat (pontosabban az 1997. évi CXL. törvénnyel pótlólag beiktatott V/A. fejezettel együtt hét) fejezetbe rendezve szabályozza a levéltárügy valamennyi fontos kérdését. A preambulum rögzíti, hogy a levéltári anyag része a kulturális örökségnek, és azonkívül, hogy a történelmi múlt elsődleges forrásanyaga, a közfeladatok ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez is nélkülözhetetlen. A törvény céljaként az irattári és a levéltári anyag épségben és használható állapotban való fennmaradásának biztosítása, a közérdekű adatok megismeréséhez, a személyes adatok védelméhez és a tudományos kutatás szabadságához fűződő alkotmányos jogok együttes érvényesülése, valamint a minősített adatok védelme fogalmazódik meg. A megváltozott tulajdonviszonyok figyelembevételével a törvény hatálya a közfeladatot ellátó szervek, valamint a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok irattári anyagára, a közlevéltárakban és a nyilvános magánlevéltárakban őrzött levéltári anyagra, továbbá az előbbiek körébe nem tartozó szervek és természetes személyek maradandó értékű irataira terjed ki.

3.5. Az 1995. évi levéltári törvény és egyéb fontos levéltári jogszabályok • 331