Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
332 ■ 3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog 3.5.1. A levéltári törvény megalkotásának szükségessége, célja és hatálya A gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából is rendkívül fontos volt a törvény által használt, részben megújult fogalmi rendszer pontos definiálása. A korábbi jogszabályok terminológiájához képest teljesen más szemléletet és megközelítést tükröz a közfeladatot ellátó szerv, a közlevéltár és a nyilvános magánlevéltár, a közirat és a magánirat, a maradandó értékű irat fogalmának megjelenése. így köziratnak minősül a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely közfeladatot (azaz állami vagy önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot) ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott. (A közirat kifejezés egyébként elsősorban azt hivatott kifejezni, hogy az adott irat közhatalom gyakorlása, illetve törvényben meghatározott közfeladat ellátása során keletkezett, ezért megismerhetőségéhez, használhatóságához elsőrendű közérdek fűződik.) A törvény a közirat fogalmával együtt bevezette a közlevéltár fogalmát is. így közlevéltárnak minősül minden olyan levéltári intézmény, amelyet a nem selejtezhető köziratokkal kapcsolatos levéltári feladatok - beleértve a tudományos és igazgatási feladatokat is - végzésére közfeladatot ellátó szerv tart fenn. 3.5.2. Az értelmező rendelkezések alapvető elemei A közirat és a közlevéltár fogalmát - a magyar levéltárügy korábbi egyetlen átfogó, polgári jogelveket kodifikáló levéltári törvénye - az 1947: XXI. te. már alkalmazta, de azt követően, hogy a magyar levéltári anyag szinte teljes egésze állami tulajdonba került, a fogalom használatának gyakorlati értelme megszűnt. Újbóli bevezetése - az európai levéltári joggyakorlatot is figyelembe véve - ismét időszerűvé és szükségessé vált. Ezzel összefüggésben szintén elkerülhetetlen volt a magánirat (vagyis a nem közfeladatot ellátó szerv irattárába tartozó, továbbá a természetes személyek tulajdonában lévő irat) és a nyilvános magánlevéltár (a maradandó értékű magániratok tartós őrzésére létesített és a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő intézmény) fogalmának bevezetése is. A maradandó értékű irat fogalma a korábban használt történeti értékű irat kifejezést váltotta fel, az irat és az irattár esetében pedig - különösen a 2005. évi CXLIX. törvénnyel végrehajtott változtatásnál - az informatikai technológia és az elektronikus iratok rohamos térhódítása indokolta a definíció módosítását. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény új kifejezésekkel bővítette az értelmező rendelkezéseket (közlevéltár illetékessége, levéltári gyűjtőkör), valamint az új 3/A § beiktatásával a maradandó értékű köz- és magániratokat a kulturális javak, a levéltári anyagot a védett kulturális javak közé sorolta, és védelmükre a kulturális örökségvédelmi törvény rendelkezéseit is kiterjesztette.
