Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
330 ■ 3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog talmazást. Ezzel függött össze a 121/1992. (VIII. 11.) kormányrendelet, amely az iratok levéltári elhelyezéséről szólt. Meg kell említeni még a levéltári szakemberek képzéséről és a levéltári alkalmazottak státusáról alkotott jogszabályokat. A 17/1990. (XII. 20.) MKM rendelet a művelődési ágazati szakmunkásképzésről és munkaköri szakképzésről szólt. Szakmásította a levéltári kezelői, iratkezelői és irattárosi munkát. Szabályozta a képzéssel kapcsolatos kérdéseket, a központi oktatási program és a vizsgakövetelmények összeállítását, valamint a vizsgabizottság működtetését az Új Magyar Központi Levéltár feladatává tette. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény valamennyi levéltáros és más levéltári dolgozó alkalmazásával kapcsolatos fő szabályokat tartalmazta (képesítési előírások, fizetési kategóriákba sorolás, fizetési pótlékok, előmeneteli rendszer, fegyelmi eljárás, vezetői megbízások stb.), a részletes előírásokról a 150/1992. (XI. 20.) kormányrendelet és a 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet rendelkezett. Új, modern szempontokkal gazdagította a magyar levéltári jog témaköreit a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, amely meghatározta, hogy mely adatok minősülnek védelemben részesülő személyes és különleges adatoknak. Emellett kimondta: azok az adatok, amelyek nem tartoznak a személyes és különleges adatok körébe, és nem esnek titokvédelmi rendelkezések hatálya alá, nyilvánosak, vagyis szabadon kutathatók. E rendelkezések teljesen új irányt szabtak a levéltári anyag kutathatóságának. Utóbbi szempontból kiemelkedő jelentősége volt az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) AB határozatának is, amely megsemmisítette a levéltári kutatásokra vonatkozó korábbi jogszabályokat, és úgy döntött, hogy a tudományos kutatás szabadsága alapvető jog, ezért a levéltári kutatást ennek megfelelő módon, törvényben kell szabályozni. Az alkotmánybírósági határozat közvetlen előidézője lett az új levéltári törvény megalkotásának. 3.5. AZ 1995. ÉVI LEVÉLTÁRI TÖRVÉNY ÉS EGYÉB FONTOS LEVÉLTÁRI JOGSZABÁLYOK ■ KÜNSTLER FERENC A politikai rendszerváltozást követő első években - miközben a társadalmi, igazgatási és gazdasági környezet gyökeres változásokon ment keresztül - a levéltári anyag védelmének és a levéltárak tevékenységének átfogó szabályait változatlanul az 1990 előtt alkotott joganyag határozta meg. Az átfogó, törvényi szintű újraszabályozás elkerülhetetlen és sürgető feladattá vált. Ezt a feladatot végezte el az Országgyűlés, amikor a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényt (levéltári törvényt) 1995. június 27-i ülésnapján elfogadta. Kihirdetésére 1995. június 30-án került sor, a köziratok levéltárba adását és a közlevéltár anyagában történő kutatást szabályozó rendelkezé
