Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog

3.3. A levéltári szervezet 1995 után ■ 319

nek iratai alkotják. Közalapítvány és egyéb közfeladatot ellátó szerv jelenleg nem tart fenn levéltárat.

A hazai levéltárak másik fő csoportját alkotják a nem közfeladatot ellátó szerv és a természetes személy által fenntartott nyilvános magánlevéltárak. (Alapításuk feltételeivel, kötelezettségeikkel a 3.5. alfejezet foglalkozik.)

A nyilvános magánlevéltárak közül legjelentősebbek az egyházi levéltárak. A magyar írásbeliség egyházi kezdeteiből következően legrégibb levéltári dokumentumaink jelentős részét egyházi levéltárak őrzik. Ezen intézmények különböző felekezetekhez tartoznak, közülük a legtöbbet és a legnagyobbat a Római Katolikus Egyház tartja fenn. Legfontosabbnak a történelmi Magyarország egykori érseki és püspöki székhelyein kialakult érseki és püspöki levéltárakat nevezhetjük, amelyek napjainkban már egyesültek az ugyancsak e székhelyeken létező főkáptalani és káptalani levéltárakkal. Ez utóbbiak őriznek sok esetben nagyon értékes hiteleshelyi iratanyagokat. Az egyházkormányzati és hiteleshelyi iratok mellett jelentős részt alkotnak a plébániai és szerzetesrendi anyagok is. Az ország legjelentősebb katolikus levéltára az Esztergomi Prímási Levéltár, amely nemcsak a mai főegyházmegye, de egész Nyugat-Szlovákia területére nézve őriz különleges értékű dokumentumokat. Érseki és főkáptalani levéltár működik jelentős forrásértékű iratanyaggal Kalocsán, Egerben és Veszprémben. Püspöki és székeskáptalani levéltárakat találunk a már évszázadok óta működő egyházmegyékben, Győrben, Pécsett, Szegeden, Vácon, Szombathelyen, Székesfehérváron. A csak 1993-ban alakult új püspökségek közül a debreceninek már van levéltára, a kaposvárinak még nincs. A Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye Levéltára Nyíregyházán található. A katolikus levéltárak másik csoportját szerzetesrendek tartják fenn. A pártállam idején megmaradt három rend közül a bencések Pannonhalmán, a piaristák Budapesten, a ferencesek szintén Budapesten őriznek különleges értékű okleveleket és iratokat levéltáraikban. A rendszerváltás után visszaállt rendek közül a premontreiek Csornán, a jezsuiták Budapesten, a ciszterci nővérek Kismaroson alapítottak levéltárat. Itt is érdemes megjegyezni, hogy az egykori történelmi Magyarország más katolikus egyházi központjaiban, azok érseki vagy püspöki levéltáraiban a szomszédos országokban jelentős mennyiségű és értékes magyar vonatkozású iratanyag található.

A protestáns egyházak közül a Magyarországi Református Egyház öt jelentősebb levéltárat működtet. Közülük a legfiatalabb a Református Zsinati Levéltár, amely a

XIX. század elejétől gyűjti az egyház központi szervezeteinek iratanyagát. A négy nagy hagyományú egyházkerület a XVI. századtól kezdve őriz nagyon gazdag levéltárat. A Tiszántúli Debrecenben, a Tiszáninneni Sárospatakon, a Dunántúli Pápán, a Dunamelléki Egyházkerület Ráday Levéltára pedig Budapesten található. Valamennyi egyházkerületi levéltárban megtalálhatóak az egyes nagy hagyományú református kollégiumok forrásai is. A határon túli magyar református egyházkerületek mindegyike rendelkezik levéltárral a szomszédos országokban. A Magyarországi Evangélikus Egyház 1812-ben hozta létre központi archívumát Budapesten, amelyet ma Evangélikus Országos Levéltárnak neveznek. Ebben többek között az egykori evangélikus egyházkerületek Magyarországon maradt iratai, a mai központi szervek do-