Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog

320 ■ 3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog

kumentumai találhatók. Gyülekezeti levéltárak működnek Békéscsabán, Szarvason, Orosházán, Nyíregyházán és Sopronban. A kisebb felekezetek közül különleges értékű a Magyar Zsidó Levéltár anyaga Budapesten, amelyben különböző felekezeti szervezetek, intézmények és a hitközségek iratanyagát őrzik. Levéltára van Budapesten a Magyarországi Unitárius Egyháznak és a Magyarországi Baptista Egyháznak, Szentendrén a Szerb Ortodox Egyháznak és Gyulán a Román Ortodox Egyháznak.

Nyilvános magánlevéltárat alapítványok és társadalmi szervezetek is fenntarthatnak. Az ilyen típusú intézmények közül kiemelkedik a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár. A levéltár 1989 előtt elsősorban a magyar munkásmozgalom 1945 előtti legális és illegális mozgalmainak, a második világháborút követő népi demokratikus korszak pártjainak, a baloldali ifjúsági szervezeteknek, e mozgalmakhoz és szervezetekhez kötődő személyiségeknek az iratait gyűjtötte. 1992-ig itt őrizték a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratait is. 1998 óta (ekkor szűnt meg a Szakszervezetek Központi Levéltára) letétként kezeli a magyar- országi szakszervezeti mozgalom 1945 és 1989 között keletkezett dokumentumait. Ugyancsak ilyen gyűjtemény a Magyarországi Mindszenty Levéltár, amely a bíborosra vonatkozó különféle dokumentumokat őriz. A Kisgazda Örökség és Levéltár Alapítvány Kisgazda Levéltára a Kisgazdapárthoz köthető kisebb gyűjtemény.

A levéltári anyag védelmének és a levéltárak munkájának ágazati irányítását, valamint a szakmai követelmények érvényesülésének ellenőrzését az oktatási és kulturális miniszter látja el, a minisztérium megfelelő szervezeti egységének segítségével. A minisztert e munkájában egy tanácsadó testület, a Levéltári Kollégium segíti. A Kollégium szakértői testület, amely feladatkörében

♦ véleményt mond és javaslatot tesz a levéltári anyag védelmével és használhatóságával, valamint a levéltárak tevékenységével összefüggő fejlesztési és szabályozási kérdésekben;

♦ javaslatot tesz a levéltári szakfelügyelők megbízására;

♦ részt vesz a levéltári szakfelügyelők éves munkatervének és az ellenőrzés szempontjainak meghatározásában;

♦ meghatározott feladatainak ellátása érdekében munkacsoportokat, szakbizottságokat hoz létre;

♦ figyelemmel kíséri és értékeli a levéltári tevékenység támogatásának helyzetét;

♦ gyűjti és értékeli a veszélyeztetett állapotú levéltári anyag megmentését szolgáló program végrehajtásának tapasztalatait, és intézkedést kezdeményez a feltárt problémák és hiányosságok megszüntetésére.

A miniszter ellenőrzési jogkörét szakfelügyelők útján gyakorolja. A szakfelügyelők munkáját vezető szakfelügyelő irányítja. A szakfelügyelők a levéltárakkal és azok fenntartóival előzetesen közölt szempontok alapján rendszeresen ellenőrzik a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények és egyéb szakmai előírások érvényesülését. A speciális ismereteket igénylő szakmai tevékenységek (állományvédelem, informatika stb.) ellenőrzésébe a vezető szakfelügyelő esetenként szakértőt is bevonhat. A szakfelügyelők az ellenőrzés során szerzett tapasztalataikat levéltáranként - helyzetfelmérést, értékelést és intézkedési javaslatot tartalma