Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog

318 ■ 3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog

A települési önkormányzatok levéltár-alapítási jogát az új törvény fenntartotta, amennyiben a törvényi feltételeket a levéltár működéséhez biztosítják. Ezzel a lehetőséggel 1995 óta csak Vác városa élt, így napjainkban négy városi levéltár működik: Győr, Székesfehérvár és Tatabánya megyei jogú városban és Vác városában. A trianoni békeszerződés következtében elcsatolt egykori magyar megyék és városok 1918 előtti, igen értékes levéltári anyaga ma a szomszédos országok legkülönbözőbb állami levéltáraiban található.

Állami szaklevéltár a Hadtörténelmi Levéltár, a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, valamint az állam által fenntartott felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmények levéltárai. A Hadtörténelmi Levéltár illetékességi körébe tartoznak a honvédelemért felelős miniszter és a Honvéd Vezérkar, valamint - a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - az ezek közvetlen felügyelete vagy irányítása alá tartozó katonai szervezetek. A Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár illetékességi köre a környezetvédelemért és a vízgazdálkodásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó szervekre terjed ki. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárása érdekében 2003-ban alakult meg az 1997-ben létrehozott Történeti Hivatal jogutódjaként. Illetékessége kiterjed azokra az iratokra és adatokra, amelyek 1944. december 21. és 1990. február 14. között az állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek működésével összefüggésben a Belügyminisztérium III-as Főcsoportfőnökségénél, ennek területi és helyi szerveinél, elődeiknél, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb szerveknél keletkeztek és irattári anyagába tartoztak. A Központi Statisztikai Hivatal Levéltára három évtizednyi működés után 2007. december 31-i hatállyal megszűnt.

Az állami szaklevéltárak nagyszámú csoportját alkotják a változó méretű, de a magyar művelődés- és felsőoktatás-történet értékes forrásait őrző egyetemi levéltárak. Elsősorban a jelentős múlttal rendelkező egyetemek hoztak létre ilyen szak- levéltárakat. Az egyetemi integrációk után 12 hazai egyetemen van szaklevéltár, közülük 5 esetben 2-2 önálló részleggel. Ezek az egyetemek a következők: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Miskolci Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem, Szent István Egyetem, Pannon Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Semmelweis Egyetem, Magyar Képző- művészeti Egyetem - a felsorolt egyetemek levéltárai mind az 1995. évi levéltári törvény megalkotása előtt létesültek; a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen 1998- ban, a Szegedi Tudományegyetemen 1999-ben, a Pécsi Tudományegyetemen 2005- ben jött létre szaklevéltár.

Az intézményi szaklevéltárak csoportjába tartozik még a Semmelweis Orvos- történeti Levéltár. Ez időhatár nélkül gyűjti a magyar orvoslás, egészségügy múltjának írásos emlékeit. 2007. január 1 -je óta a kultúráért felelős miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozik.

Egyetlen köztestületi levéltár van, a Magyar Tudományos Akadémia Levéltára. E levéltár állományának zömét az Akadémia központi testületi és hivatali szervei-