Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
3.3. A levéltári szervezet 1995 után ■ 317 3.3. A LEVÉLTÁRI SZERVEZET 1995 UTÁN ■ SZÖGI LÁSZLÓ 3.3.1. Levéltártípusok, -irányítás, -felügyelet A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló, többször módosított 1995. évi LXVI. tv. - közkeletű nevén levéltári törvény - szerint Magyarországon közlevéltárak és nyilvános magánlevéltárak működnek. Közlevéltárnak nevezzük a nem selejtezhető köziratokkal kapcsolatos levéltári feladatokat - ideértve a tudományos és igazgatási feladatokat is - végző, közfeladatot ellátó szerv által fenntartott levéltárat. A nyilvános magánlevéltár a természetes személy, valamint a nem közfeladatot ellátó szerv tulajdonában vagy birtokában lévő maradandó értékű iratok tartós megőrzésére létesített olyan intézmény, amely megfelel a levéltári törvényben foglalt követelményeknek. A közlevéltár lehet általános levéltár, állami szaklevéltár, települési önkormányzat, köztestület, közalapítvány, illetőleg a jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltára. A közlevéltár feladatai igen sokrétűek. (A feladatok leírása a 3.5. alfejezetben található.) A közlevéltárak legnagyobb csoportját az általános levéltárak képezik. Általános levéltár a Magyar Országos Levéltár, valamint a megyék és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott közlevéltár. A Magyar Országos Levéltár központi általános levéltár. Illetékességi körébe tartozik a köztársasági elnöknek és hivatalának, az Országgyűlésnek és hivatalának, továbbá az országgyűlési biztosok hivatalainak és az Alkotmánybíróságnak a levéltári anyaga. Ezenkívül a központi államigazgatási szerveknek, így a miniszterelnöknek és hivatalának, a minisztériumoknak, az autonóm államigazgatási szerveknek, a kormányhivataloknak és a központi hivataloknak az iratai. Ugyancsak idetartoznak a rendvédelmi szervek országos parancsnokságainak, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak, valamint a központi állam- igazgatási szervek közvetlen felügyelete és irányítása alatt működő egyéb állami szerveknek, a Legfelsőbb Bíróságnak, a Legfőbb Ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek, a Magyar Nemzeti Banknak, valamint mindezen szervek jogelődeinek a levéltári anyaga, továbbá minden, levéltárral nem rendelkező országos köztestület és közalapítvány levéltári iratai. Budapest Főváros Levéltára és a megyei levéltárak területi általános levéltárként a megyék, illetve a fővárosi önkormányzat közvetlen felügyelete és irányítása alatt működnek. Illetékességi körükbe tartozik a fenntartó önkormányzat testületének, hivatalainak és intézményeinek, valamint ezek jogelődeinek a levéltári anyaga, továbbá a megye, illetve a főváros területén keletkezett minden olyan levéltári anyag, amely nem tartozik más levéltár illetékességi körébe. Győr-Moson-Sopron megye esetében a történelmi hagyományok következtében mind Győrben, mind Sopronban működik azonos jogállású megyei levéltár. Sok helyen megmaradt a korábban kialakult, decentralizált megyei levéltári szervezet, így több városban található megyei levéltári részleg.
