Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
300 ■ 3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog A törvény végrehajtásához szükséges intézkedések előkészítése az Országos Levéltárban 1947-1948-ban megtörtént. Összeállították a levéltárak országos főfelügyelője munkatervét, a levéltári gyakorlószolgálatról és szakvizsgáról szóló rendelettervezetet, a tervezett levéltárkataszter céljaira felmérték az önkormányzati levéltárak állapotát, elkészítették az önkormányzati levéltárak kezelési és ügyviteli szabályzatának tervezetét, sőt részletes javaslatot dolgoztak ki az egyetemi levéltárosképzésre. Az 1948. évi kommunista hatalomátvétel után a pártállami rendszer kiépülése miatt nem volt esély a törvény végrehajtására. 1949 őszén, ugyan nem a törvény előírásainak megfelelően, de megvalósult az egyetemi levéltárosképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Úgyszintén megjelent egy miniszteri rendelet (1610 - L - 1/1949. VKM) a levéltárak főfelügyelőjéről, aki megkezdhette működését, igaz, a törvény előírásaitól eltérő módon, mert például felügyelete alá kerültek az egyházi levéltárak is. Tulajdonképpeni feladata egyre inkább a szocialista típusú levéltári rendszer megvalósításának előkészítése lett. Időközben beszüntette működését a bécsi magyar levéltári delegáció, 1949 elején koholt vádak alapján őrizetbe vették Jánossy Dénest, az Országos Levéltár főigazgatóját, majd államosították a hitbizományokat, ezekkel együtt a hitbizományi családi levéltárakat. Ezután kerültek az Országos Levéltárba fontos családi levéltárak (Esterházy család hercegi ága, Batthyány család körmendi és Festetics család keszthelyi levéltára). 1949 decemberében megszűnt a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezete. A Magyar Dolgozók Pártja még 1948 októberében határozatot hozott a Magyar Munkásmozgalmi Intézet felállításáról, amelynek egyik fő feladatává a munkás- mozgalomra vonatkozó iratok összegyűjtését tették. Akkor még kevesen sejtették, hogy e döntésnek nemsokára súlyos szakmai következményei lesznek. Végül nem hagyható említés nélkül, hogy 1948-1949-ben fontos technikai fejlesztés valósult meg a levéltárügyben: az Országos Levéltárban munkába állt az első automata mikrofilmfelvevő (ezzel az addigi évi 50 ezer felvételes kapacitás tízszeresére, 500 ezerre emelkedett), és megszervezték a szakterület első restaurá- ló-műhelyét. 3.2. A LEVÉLTÁRÜGY ALAKULÁSA 1950-TŐL 1995-IG ■ LAKOS JÁNOS 3.2.1. A szocialista levéltárügy (1950-1989) 3.2.1.1. A LEVÉLTÁRÜGY SZOCIALISTA ÁTSZERVEZÉSE 1950-BEN, SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK 1968-IG A kommunista hatalomátvételt követően a népinek nevezett állami tulajdon mindenhatósága és az egypártrendszer alapján álló új államberendezkedés körülményei között életidegennek bizonyult a jogállami elveken alkotott 1947. évi levéltári
