Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

gül az 1895: XLII. te. nyilvánította törvényesen bevettnek az izraelita felekezetet. Ez időre felgyorsult a - már több mint 900 ezer fős - zsidóság asszimilációja, és a politikai életben is növekvő szerepet játszottak. Az izraelita egyházszervezet a hitközségek autonómiáján alapult; közülük a századfordulón mintegy 250 a Talmud előírásait szigorúan követő ortodox, kb. 200 a vallási törvényeket lazábban értelmező neológ irányzatot követte, és 50 körül mozgott a köztes jellegű, ún. status quo közösségek száma. Az Országos Izraelita Tanítóképző Intézet már 1857-től, az Országos Rabbiképző Intézet 1877 óta működött Budapesten. Az 1894-től tervezett első pesti zsidó gimnázium létrehozása csak az első világháború után valósult meg. A nácizmus hatására már a második világháború elején elkezdődött a zsidóság nem vallási, hanem ún. faji alapon való megkülönböztetése. Ezen az alapon a hazai zsidók 1941-ben 800 ezer főt számláltak, a holokauszt és a kivándorlás következtében létszámuk erősen lecsökkent. Az ún. zsidótörvények hatályát az 1946. évi XXV. törvény szüntette meg.

Az 1895: XLIII. te. szerint attól kezdve szabadon lehetett követni bármely vallást, és így került sor elsőként a baptisták, majd az első világháború idején a mohamedánok (muszlimok) törvényes befogadására. De nekik, mint nem bevett, hanem ún. elismert vallások követőinek, csak korlátozott jogaik voltak.

268 • 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.10.4.2. A KERESZTÉNYSZOCIALIZMUS

A magántőkével szemben a munkavállalók érdekeit védő nemzetközi mozgalom, amelyet a pápaság is támogatott a Rerum Novarum (1891) enciklikától kezdve. Magyarországon csak az egyház-politikai kudarcok után jelentkezett az 1894-ben alakult Katolikus Néppárt keretein belül. Jelentős egyéniségiek (például Prohászka Ottokár) közül Giesswein Sándor 1903-ban hirdette meg a keresztényszocialista eszméket, de programjukban nem szerepelt a földreform. 1907-ben párttá szerveződtek (lásd a 2.8.2. pontot), és az 1918-as „őszirózsás forradalom” idején csatlakoztak a nemzeti demokratikus programhoz. 1945 után rövid időre sikerült újjáéledniük Barankovics István vezetésével a Demokrata Néppártban, de 1949-ben kommunista nyomásra feloszlottak.

2.10.4.3. A TRIANONI BÉKE EGYHÁZKORMÁNYZATI KÖVETKEZMÉNYEI

A katolikus egyházi igazgatás alapproblémája volt, hogy az új határok gyakran átszelték a korábbi egyházmegyéket. Csehszlovákiában 1922-ben az esztergomi főegyházmegye oda került területéből létrejött a Nagyszombati Apostoli Adminisztratúra. Nyitra, Szepes, Besztercebánya püspökségei egészükben Csehszlovákia területére estek. A kassai és rozsnyói egyházmegyék itt maradt részén apostoli adminisztratúra létesült. 1937-ben pápai bulla ismerte el, hogy a szlovák püspökségek határai egybeesnek az államhatárokkal.