Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
2.10. Az egyházi igazgatás 1000-től napjainkig ■ 263 1775-től Ungvár lett. Ebből az egyházmegyéből 1816-ban külön eperjesi püspökséget választottak le. A délvidéki szerbek egy töredékének uniója után 1777-ben alakult meg a körösi görög katolikus egyházmegye. Az új püspökségeknek birtokokat adományoztak, káptalant alapítottak melléjük, templomokat építettek, papképző szemináriumokat és iskolákat létesítettek. A szerzetességnek a XVII. században megkezdődött újraéledése a török kiűzése után vett igazán nagy lendületet. Főként azok a rendek virágzottak fel, amelyek újkori társadalmi igényeket kielégítő feladatokat láttak el. A jezsuiták a nagyszombati, kassai, kolozsvári egyetemen és két akadémián kívül 30 kollégiumban, a piaristák 20 gimnáziumban tanítottak (hangsúlyt helyezve a természettudományos, az idegen nyelvi és az agrárképzésre is). A ferencesek 33, a minoriták 7, a premontreiek - de csak 1802 után - 3 középiskolát tartottak fenn. A pálosok szintén komoly részt vállaltak az oktatásban, egyetemi szinten is, valamint a magyar nyelvű szépirodalom művelésében (1780-ban 37 kolostorban). Az Orsolya-rend a leánynevelésben töltött be fontos szerepet, újratelepültek a klarissza apácák is. Az angolkisasszonyok tanítóképzői és leánygimnáziumai inkább 1850-től terjedtek el. Gyógyszertárakat nem egy szerzetesrend tartott fenn, a betegápolásban, a kórházi szolgálatban a férfi irgalmasok emelkedtek ki, 1790-ben 8, 1856-ban 13 településen folytattak ilyen tevékenységet. Az irgalmas nővérek 1852-től kezdték meg hazánkban a beteg- és szegénygondozást. A szerviták elsősorban a búcsújáró helyeken tevékenykedtek. A hagyományos, de szigorú életvitelt folytató rendek közül is többen újjászerveződtek, például a kapucinusok, a kamalduli remeték. Különös módon a rabkiváltó trinitárius rend a török kor után jelent meg nálunk. A jezsuita rendet XIV. Kelemen pápa egyetemlegesen feloszlatta („az egyház békéje” érdekében), amivel Mária Terézia is egyetértett. A nagyszombati egyetem és az akadémiák királyi irányítás alá kerültek, gimnáziumaik többségét a piaristák, a ferencesek és a pálosok vették át. 1782-től II. József a felvilágosodás szellemében feloszlatta a szerzetesrendek többségét (összesen 134 férfikolostort és 6 apácazárdát), kivételt csak néhányukkal, így a piaristákkal, a ferencesekkel, az irgalmas és az Orsolya-rend- del tett. 1802-től a felszámolt rendek közül hárman - bencések, ciszterek és premontreiek - újra működhettek azzal a feltétellel, hogy gimnáziumi oktatást vállaltak. A vallásos egyesületek a korszakban virágkorukat élték. Különösen terjedt a jezsuita kezdeményezésű Mária-kongregáció, amelynek tagjai rendi helyzetük, életkoruk és nemük szerint szerveződtek. A barokk szellemiségnek megfelelően számtalan jámbor társulat működött más szerzetesrendekhez, valamint egy-egy plébániához kapcsolódva. 2.10.3.2. AZ ÁLLAMI ÉS A KATOLIKUS ISKOLARENDSZER A katolikus vallás a XIX. század közepéig gyakorlatilag államvallás volt Magyarországon, és ez a felvilágosult abszolutizmus időszakában alapot nyújtott az egyházi kézen lévő iskolák ügyeibe történő beavatkozásra azzal a céllal, hogy az oktatásban
