Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.10. Az egyházi igazgatás 1000-től napjainkig • 257

2.10.1.7. A ZSIDÓ VALLÁSÚ LAKOSSÁG (IZRAELITÁK)

A Bibliából a zsidóság az Ószövetséget fogadja el. Teológiájuk, egyházi törvényeik elsősorban Mózes öt könyvére, a Tórára és a legtekintélyesebb rabbik tanításait ösz- szegző Talmudra épülnek. A XI-XIII. századi héber művekben több rabbi neve olvasható, akik a magyarországi diaszpóra gyülekezeteiben is (például Pozsonyban, Budán) tekintélyes törvénytudók, tanítók, a zsinagógákban előadók, rituálék ellenőrzői, magánjogi ügyek elbírálói voltak. A keresztény királyság külön törvényekben szabályozta az izraeliták jogállását, első ízben a szabolcsi zsinaton (1092): megtiltották a vegyes házasságot, keresztény szolgák tartását és a keresztény ünnepeken való munkavégzést. Kálmán I: 75. te. alapján csak püspöki székhelyeken lakhattak, de ott ingatlanokat is vásárolhattak. Az Aranybulla eltiltotta őket a pénzverés és az adószedés bérlésétől, nem kerülhettek a nemesség soraiba. IV. Béla 1251-ben a zsidók mint a királynak különadót fizető „kamarai szolgák” számára privilégiumot adott ki, amelyben személyük, templomuk, javaik királyi védelmet kaptak, rendezte kereskedelmi és pénzügyleti kapcsolataikat a nem zsidókkal, pereik intézésére pedig zsidóbírót nevezett ki az udvari főméltóságok közül. Ezt a privilégiumot többször megújították. Az 1279-es budai zsinat a zsidóságot megkülönböztető vörös folt vagy köpeny viselésére kötelezte a nyilvános helyeken. I. (Nagy) Lajos 1360 körül elrendelte kiűzetésüket, ha nem hajlandók keresztény hitre térni. Emiatt egy részük elhagyta az országot, de a király a rendeletet 1364-ben visszavonta. A középkori Magyarországon viszonylag kedvező volt a zsidók helyzete, Nyugat-Európához hasonló pogromok nem fordultak elő.

2.10.2. Török kor

A reformáció lutheri irányzatának tanai ugyan már Mohács előtt megjelentek hazánkban, de azután az ország három részre szakadása, a földesúri és a városi kegyúri jog szabadabb érvényesülése, a hódoltságban a törököknek a kereszténységgel szembeni vallási közömbössége és az erdélyi fejedelmek Habsburg-ellenessége igen fontos tényezők voltak a Kárpát-medence kivételesen sokszínű egyházi térképének kialakulásában.

2.10.2.1. A KATOLIKUS EGYHÁZSZERVEZET MEGRENDÜLÉSE,

MAJD AZ ÚJJÁÉLEDÉS KEZDETEI

A török kézre került egyházmegyékben (Szerém, Bács-Kalocsa, Pécs, Csanád, továbbá Vác, Veszprém nagy része), majd az Erdélyi Fejedelemséghez tartozó erdélyi és nagyváradi püspökségekben összeomlott a középkori egyházi hierarchia. Ezek a püspökök, prépostok, apátok a királyi Magyarországon találtak menedéket, egyesek esztergomi kanonoki stallumot kaptak megélhetésük biztosítása végett, ké