Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
250 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története sor. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény több ponton módosította az 1996-os médiatörvényt, és létrehozta a Nemzeti Hírközlési Hatóságot. Feladatai: az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az ilyen tevékenységet végző szervezetek és személyek jogkövető magatartásának a felügyelete. 2.10. AZ EGYHÁZI IGAZGATÁS 1000-TŐL NAPJAINKIG ■ BÁN PÉTER 2.10.1. Középkor 2.10.1.1. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZMEGYÉK, HIERARCHIA A honfoglalás után a magyar törzsszövetség egyes magas rangú vezérei (például Bulcsú horka, Zsombor gyula) a bizánci keresztény központ felé tájékozódtak, de a magyar egyházszervezés végül - Géza fejedelem nyomdokain -1. (Szent) István királlyá koronázásával a római, latin kereszténységhez kapcsolódva történt meg. Az állam és az egyház szervezése szorosan összefonódott (Esztergom székhely, törvényhozás, oklevelezés, vármegyék stb. - vö. a 2.1.1. ponttal), és a királyi, illetve az államhatalom a középkor végéig szilárdan a katolikus kereszténység alapján állt. A katolikus egyházat máig ható érvénnyel szigorú hierarchia jellemezte, és ebben az egyházmegyék meghatározó szerepet töltöttek be. Élükön felszentelt és a pápa által kinevezett püspök (episcopus) állt, aki főpásztorként minden szentséget kiszolgáltathatott, egyházmegyéjében alárendeltje volt az összes többi egyházi személy, őt illette a tizedszedés joga. Az egyházmegye legkisebb önálló jogi egysége a középkorban is a plébánia volt, élén a püspök által kinevezett plébánossal. A plébánia területén lévő és a plébánostól függő helyzetű templomok voltak a filiák (leányegyházak). A püspök a plébániák és filiák felügyeletére főespereseket (archidiaconusokat) nevezett ki a mellette működő káptalan tagjai, a kanonokok közül. A vármegyék területének megfelelő főesperességeket a középkor végétől kisebb esperesi kerületekre tagolták. Több egyházmegye képezett egy érseki/metropolitai tartományt, amelynek élén érsek (archiepiscopus, metropolita) állt, szintén pápai kinevezéssel. Jogában volt az alá tartozó, ún. suffraganeus püspököket felszentelni és tartományi zsinatokat tartani. Az új egyházmegyék létesítését 1000 körül Róma törekedett ellenőrzése alatt tartani, de a hazai alapításokban I. (Szent) Istvánnak és utódainak alapvető kezdeményező szerepük volt. Az első magyar király korabeli 10 püspökség alapítási rendjéről annyi biztos, hogy legalább három lépésben történt. Az esztergomi érsekség létrehozását az uralkodói székhelyen II. Szilveszter pápa 1001-ben a raven- nai zsinaton hagyta jóvá, amivel kinyilvánította a magyar egyház függetlenségét a
