Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.9. Gazdasági szervek a XVIII. századtól napjainkig ■ 249

2.9.9. A hírközlési igazgatás változásai és vállalatainak jellemző vonásai a dualizmus korától napjainkig

A XIX. század második feléig a hírközlés egyedüli módja a levél volt, amit postai úton továbbítottak. 1849 után a postaügy birodalmi igazgatás alatt állt, de a magyar postának sikerült megőrizni az osztrák postától való elkülönülést. A kiegyezést követően a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium hatáskörébe került, majd 1889-ben a Kereskedelemügyi Minisztériumhoz. Miután a technikai fejlődés következtében a posta szikratávíró- és rádiótávíró-berendezéseket (1904) is alkalmazni kezdett, forgalma és jelentősége megnőtt, az 1908: XII. te. hatálybalépésével a Posta-vezérigazgatóság mint a Kereskedelemügyi Minisztérium egyik szakosztálya jogilag önálló hatóság lett. A XX. században megjelent a rádió (1924. március 15-én volt az első kísérleti adás), az automata távbeszélőközpont (1928), de velük kapcsolatban külön jogi szabályozására, felügyeleti hatóságok felállítására ekkor még nem került sor. Az első postatörvény, az 1936: XXXV. te. részletesen szabályozta a postaügyet és a Magyar Királyi Posta tevékenységi körét.

1949-ben felállították a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot (KPM), és 1952-ben rövid időre Postaügyi Minisztérium is alakult. A Magyar Posta Kísérleti Állomásán 1953-ban kezdődött meg a televíziózás, majd a Magyar Televízió adásainak 1957-es megindulásával újabb médiummal gyarapodott a hírközlés világa. 1953- tól 1983-ig a KPM volt a magyar hír- és távközlés felügyeleti szerve. A fejlődés és a változások az ún. második postatörvény megalkotását tették szükségessé (1964. évi II. törvény). 1983. július 1-jével átszervezték a KPM-et, és a Magyar Posta a KPM egyik vezérigazgatóságából önálló, országos hatáskörű szervvé vált, amelynek állam- titkári rangban lévő elnökét a Minisztertanács nevezte ki. Új feladata lett a postai és távközlési ágazat gazdasági és műszaki fejlesztési koncepciójának kidolgozása, s részt vett a népgazdasági tervezésben. Az 1981. évi I. törvény értelmében azonban a postának el kellett különítenie a hatósági feladatokat a gazdálkodótevékenységektől. A posta későbbi jelentős átalakítását az 1989. évi LVIII. törvény készítette elő.

1989. július 1-jén életbe lépett az ún. frekvenciamoratórium annak érdekében, hogy a demokratikusan megválasztott parlament által alkotandó médiatörvény alapján kerüljön sor a frekvenciák kiadására, és a létrejövő magántulajdonú kereskedelmi rádiók és televíziók e törvény alapján működhessenek. A médiatörvény megalkotására azonban hét évig, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi

I. törvényig kellett várni. A jelenleg is működő magyar kereskedelmi rádiók és televíziók zömmel 1997-ben kezdték meg adásaikat.

A rendszerváltozást követően a Magyar Postából három vállalat jött létre: a Matáv Magyar Távközlési Rt., az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró Rt. és a Magyar Posta Rt. Ezzel szervezetileg is különváltak az egyes postai és hírközlési üzletágak, amelyek közül a Matáv (jelenlegi neve: Magyar Telekom Távközlési Nyrt.) és az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádió-hírközlési Zrt. privatizációja azóta lezajlott, sőt az előbbi az internetüzletág kifejlődése révén vállalatcsoporttá vált.

A postai szolgáltatás teljes liberalizálására a 2003. évi Cl. törvény alapján került