Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
248 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története A közúti tömegközlekedés legfontosabb cégcsoportja ma a Volán Egyesülés. A kilencvenes évek elején egyre több válságjelenség nehezítette a társaságok tevékenységét. Lehetetlenné vált a keresztfinanszírozás (a veszteséges személyszállítás finanszírozása a nyereséges üzletágak bevételeiből), sok helyütt az addig gazdaságos áruszállítás is veszteséges lett. Szükségessé vált a profiltisztítás: a vállalatok áruszállító és egyéb kiszolgálórészlegei önálló gazdasági társaságokká alakultak, nagy részüket később privatizálták. A Volán autóbusz-közlekedési vállalatok részvény- társaságokká alakultak. Ez elősegítette a közúti áruszállítás széles körű privatizációját. Viszonylag ritkábbak a tömeges személyszállításra szakosodott magánvállalkozások, ugyanakkor számos taxi-magánvállalat jött létre. A városi közlekedésben a rendszerváltozást követően fontos változások következtek be. A személygépkocsihoz való hozzájutás liberalizálódása, a vállalkozások számának növekedése következtében megnőtt a gépjárműállomány és -forgalom. Ugyanakkor a nagyobb városokból megindult a kiköltözés az agglomerációs településekre, ami - az elővárosi tömegközlekedés kapacitásának növekedése híján - szintén a gépkocsiforgalmat növelte. A finanszírozási okból romló közforgalmú közlekedési szolgáltatási színvonal következményeként a városi tömegközlekedés viszont egyre több utast veszített (jelenlegi részaránya kb. 50%). Budapesten az 1996. január 1-jétől rt. formában működő, majd 2006. február 6. óta BKV Zrt. néven bejegyzett közlekedési vállalat az utóbbi években járműcserékkel, metrófelújítással és -építéssel és a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) létrehozásával- amely a városi közlekedésbe integrálta a távolsági buszközlekedést és a vasutat- törekszik pozíciói javítására. A vidéki városok többségében e helyi és távolsági tömegközlekedés egyazon Volán Rt.-hez tartozik. A Mahart 1989. december 31-ig formailag rt.-ként, ténylegesen állami vállalatként működött. A társaság 1990-től az állami tulajdon kezelőjéből annak tulajdonosává vált, a tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonügynökség gyakorolta. 1992- ben a Mahart válságkezelő programot dolgozott ki, amelynek egyik része a társaság szervezeti átalakítása volt. Ennek eredményeként alakult meg 1993. június 1-jén a Mahart Seatrade Kft., amelynek fő tevékenységi köre a szállítmányozás és a tengeri hajók bérbeadása lett. Fél év múlva jött létre a Mahart PassNave Kft., charterhajózási és hajósrendezvény-szervezési profillal. A szegedi hajójavító részleg bázisán alakult meg 1995. január 1-jén a Mahart Tiszaschiff Kft., majd ennek felszámolása után a Mahart Tiszayacht Kft. 2003-ban a folyami áruszállítási tevékenységet kiszervezték a Mahart Duna-Cargo Kft.-be, majd a Magyar Hajózási Rt.-bői kiválással létrejött két új, 100%-ban az ÁPV Rt. tulajdonába került társaság, az M-Ingat- lan Rt. és a Mahart-Szabadkikötő Rt. 2007-ben a Magyar Hajózási Zrt. fölött az ÁPV Rt. gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A Balatoni Hajózási Rt. 100%-ban értékesítésre került 2001-ben. A rendszerváltozás után lehetővé vált magántulajdonú hajózási vállalatok megalapítása is (például Panoráma-Deck Hajózási Kft., Silver Boat Hajózási Kft.).
