Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.9. Gazdasági szervek a XVIII. századtól napjainkig ■ 247

A városi közlekedési vállalatok legjelentősebbje - a budapesti BSZKRT - 1949. szeptember 30-án megszűnt, és helyette új közlekedési vállalatok alakultak: a Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat, a Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat, a Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat, a Fővárosi Villamosvasút Főműhely Községi Vállalat, a Fővárosi Autóbusz Főműhely Községi Vállalat és a Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat. A széttagoltság 1968-ig tartott, amikor a fenti vállalatok összevonásával megszületett a BKV, a Budapesti Közlekedési Vállalat.

A magyar polgári légi közlekedés lényegében 1945 után bontakozott ki. A Ma- szovlet Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt. 1946 márciusában államközi egyezmény keretében alakult meg. A Szovjetunió 1954-ben eladta részesedését a magyar államnak, és ezzel létrejöhetett a Malév Magyar Légiközlekedési Vállalat. A Malév az utas- és áruforgalom bonyolítása mellett a magyar légi forgalom irányítását és a repülőterek üzemeltetési feladatait is ellátta. A Malév menetrendjében 1956-tól egyre több nemzetközi járat jelent meg, és 1963 szeptemberében indult első Európán kívüli járata Kairóba. A Malév 1969-ben leállította belföldi járatait, és megszüntette vidéki repülőtereit. A megnőtt nemzetközi feladatok elvégzésére és a légitársasági, kereskedelmi, hatósági, valamint beruházó és üzemeltetői, repülésirányítási feladatok szétválasztására 1973. január 1-jén létrehozták a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot. 2002 januárjától az Igazgatóság megszűnt, helyén két új szervezet alakult: a Budapest Airport Zrt., amely a repülőtér üzemeltetését végzi, és a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt., amely pedig a forgalom irányításáért felelős.

2.9.8.3. A KÖZLEKEDÉSI VÁLLALATOK ÁTALAKULÁSAI ÉS ALAPÍTÁSI LEHETŐSÉGEIK 1990-TŐL NAPJAINKIG

A MÁV 1993-tól részvénytársasággá alakult, bár 100%-os állami tulajdon maradt. Az átalakítás során a Magyar Államvasutak Rt.-n belül a MÁV Árufuvarozási Üzletág, a MÁV Gépészeti Üzletág, a MÁV Személyszállítási Üzletág és a MÁV Pályavasúti Üzletág pénzügyileg is és szervezetileg is mindjobban elkülönült egymástól.

1992-től folyamatosan külön gazdasági társaságok jöttek létre a pályavasúti (infrastruktúra), a kereskedő vasúti (áruszállítás) és a személyszállítást végző tevékenységek átláthatóbbá tétele érdekében. A pályavasúti tevékenység folytatása (vasútépítés) céljából 1992-ben alapították meg a MÁV Vasútvillamosító Kft.-t, és 1999-ben hozták létre a MÁV Vasút-, Híd- és Mélyépítő Kft.-t. Az áruszállítási tevékenység legjelentősebb, azóta privatizált vállalata a 2005-ben létrehozott MÁV Cargo Áru- fuvarozási Zrt. Személyszállítási tevékenységre 2007. július 1-jétől működik a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. A rendszerváltozást követően a vasúti közlekedés liberalizálása lehetővé tette, hogy a MÁV és a GYSEV (Győr-Sopron- Ebenfurti Vasút) mellett más magán-vasúttársaságok is üzemeljenek, például a Balatoni Iparvasút Kft., a Train Hungary Magánvasút Kft., a Magyar Magánvasút Zrt.