Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

240 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

vény szerint: „az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjének kialakítása, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, továbbá a nemzet számára tartós értékként megőrzendő vagyon védelmét, értékmegőrzését szolgáló vagyongazdálkodás”. A törvényi átalakítás egyben a privatizációs folyamat végső szakaszának lezárulását is célozta.

2.9.7. Kereskedelmi vállalatok

2.9.7.1. A POLGÁRI KORSZAK KERESKEDELMI CÉGTÍPUSAI 1875-TŐL AZ ÁLLAMOSÍTÁSIG

A külkereskedelmi vállalatoknak több típusa jött létre:

♦ Valamely cég termékeinek vagy hasonló termékcsoportok behozatalára, illetve kivitelére szakosodott vállalatok, például a Singer Varrógép Rt. - Singer és más rendszerű varrógépek, alkatrészek forgalmazására - vagy a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete.

♦ Nem kifejezetten egy vállalati termékhez, mégis egy bizonyos termékfajtához vagy termékcsoporthoz kapcsolódó vállalatok, mint például az Email Vas- és Zománcáru Kereskedelmi Rt. az 1920-as években.

♦ Egy-egy országgal való kereskedelemre specializálódott, a forgalmazott termékektől függetlenül, így például a Magyar-Etiópiai Kereskedelmi Kft. (1936), amelynek célját az olasz gyarmatokkal kiépítendő kereskedelemben határozták meg.

♦ A legnagyobb kereskedelmi forgalmat azok a külkereskedelmi vállalatok bonyolították, amelyek valamely hazai termelőtevékenységet végző nagyvállalat vezérügynökségeként vagy képviseleteként működtek, ilyen volt például a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt., amely 1927-től több autógyár mellett ellátta a MÁVAG (Magyar Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak) vezérképviseletét is. Ez a cég egyéb üzletirányok bonyolítása céljából leányvállalatokat is létrehozott: a Délvidéki Gépkereskedelmi és Műszaki Rt.-t Újvidéken, másokat Szófiában, Temesváron stb.

♦ Az állam vagy valamely bank érdekkörébe tartozó külkereskedelmi vállalatok, amelyek nem voltak köthetők egyes termelő cégekhez. így az 1937-ben alapított Közép-európai Kereskedelmi és Áruforgalmi Rt., a későbbi Agrimpex, amely eredetileg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekkörébe tartozott, és tevékenysége elsősorban fa- és vasáruk forgalmazására, valamint gépipari export-importra terjedt ki.

Végül mindezekhez hozzá kell tenni, hogy már az 1929-1933-as világválság idején megjelentek Magyarországon a kivitel monopolizálására törekvő ún. „egy- kezek”, amelyek mögött az állam monopolizálási törekvései húzódtak meg. Először a mezőgazdasági kivitel került az állam kezébe, később - különösen a második világháború időszakában - az ipari termékek külkereskedelme is hasonló irányba tolódott el. „Egykéz”-rendszerű vállalatként működött a Magyar Általános Áru