Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

részvényesek a társaság ügyvezetésének ellenőrzése céljából jogosultak, illetve bizonyos esetekben kötelesek létrehozni. Az nyrt.-nél az igazgatóság és a felügyelőbizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács is működhet. Az rt. közgyűlése által (legfeljebb 5 évre) választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről.

A tőke koncentrációja egy idő után azt eredményezi, hogy egy-egy iparágat néhány nagyüzem ellenőrzése alá von. Ilyenkor a versenyben maradt vállalatok megegyezésre törekszenek, és monopolárakat diktálnak. A monopolszervezetek legalsóbb szintje a kartell, amely egy iparág piaci felosztását vagy cégeik ármegállapodását jelenti nyersanyagok, illetve termékek esetében. Szorosabb szövetség a szindikátus, amelynek tagjai önállóságukat megtartva közös szervezeteket hoznak létre, például a késztermékek értékesítése céljából. A tröszt tagjai már szervezeti önállóságukat is feladják, mert ezek közös igazgatóság alatt működnek, azaz összeolvadnak. A konszernhez a legkülönfélébb profilú vállalatok tartozhatnak, de közös jellemzőjük, hogy ugyanaz a tőkéscsoport ellenőrzi őket. A holding-forma a tőkekoncentrációt gátló XX. század eleji amerikai törvény, az ún. Sherman Act kijátszása eredményeként jött létre azzal, hogy az egyes rt.-k alapításánál betartották ugyan a törvényt, de több hasonló profilú céget hoztak létre, majd pedig egy közös részvénytársaságot, amely ellenőrizte a kisebb rt.-ket. Ez a tőkebefektető kockázatát is csökkenti, hiszen a különböző vállalati tevékenységek nyereségessége így jobban mérhető, és a veszteségesek egyszerűbben leállíthatók. A holding a befektető tulajdonosi kapcsolatait testesíti meg, aki az operatív vezetést átengedi a menedzsmentnek, és csak a stratégiai döntéseket vonja magához.

A korlátolt felelősségű társaság (kft.) viszonylag későn honosodott meg Magyar- országon (1930: V. te.). Ennek oka a magyar gazdaság viszonylagos fejletlensége és az új társasági formától való idegenkedés volt. A 2006. évi IV. törvény szerint a kft. olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A kft. legfőbb szerve a taggyűlés, amelynek hatásköre az rt. közgyűlésének felel meg. A társaságot egy tag is alapíthatja, ilyenkor egyszemélyes társaságról beszélünk. A kft.-nek nincsenek forgalomképes részvényei, mégis tőketársulás. A kft. esetében a fő hangsúly a közös tevékenység végzésén és a törzstőke részét képező törzsbetét szolgáltatásán van, ezért a tagsági viszony átruházása sem olyan egyszerű, mint az rt. esetében.

A községi vállalatok a helyi önkormányzat tulajdonában és felügyelete alatt álltak. A községi, városi, fővárosi tulajdonú üzemek működését a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930: XVIII. te. és az azt módosító 1934: XII. te. szabályozta: „A székesfőváros üzemet vagy egyéb vállalatot magánosokkal közösen csak oly feltétel mellett létesíthet vagy tarthat fenn, hogy abban a felénél nagyobb érdekeltsége biztosítva legyen.”

232 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története