Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.9. Gazdasági szervek a XVIII. századtól napjainkig • 231

pénzügyi befektetők szórt kialakítását célozta meg, kizárva a koncentrált tulajdon lehetőségét.

1990-ben az Állatni Biztosító és a Hungária Biztosító részvénytársasággá alakultak át, ekkor még 100%-os állami tulajdoni részesedéssel. Az AB privatizációjának első lépéseként (1992) a hollandiai központú AEGON biztosítási világcég részesedést szerzett a vállalat részvényeiben - és az AB-AEGON két év elteltével már nyereséges lett -, azután 1995-től az AEGON csoport kizárólagos tulajdonává vált. A Hungária Biztosítóban már 1990-ben 49%-os részesedést szerzett a német Allianz csoport, 1996-ban pedig 100%-ban az ő kezébe került. A külföldi biztosítótársaságok képviseleteit már az 1988. évi XXIV. törvény lehetővé tette, így egyre többen jelentek meg a magyar piacon. Az élesedő verseny a tőkekoncentráció, a fúziók irányába hatott (például Generali-Providencia Zrt.), illetve a biztosítók valamely bank érdekkörébe kerültek (az Argosz Biztosító Rt. a K&H-hoz, a Nationale Nederlanden Biztosító Rt. az ING Bankhoz stb.). A biztosítási szektor megújulását jogilag az 1995. évi XCVI. törvény teremtette meg, amely szerint biztosítóintézet Magyarországon rt.-ként, szövetkezetként vagy egyesületként működhetett. Az Európai Unióhoz való csatlakozás közelsége miatt a 2003. évi LX. törvény a fentiekhez mint negyedik típust társította bármely harmadik országbeli biztosítótársaság fiókját.

2.9.6. Bánya- és iparvállalatok

2.9.6.1. TŐKÉS SZERVEZETEK

A közkereseti és a betéti társaság a (kkt., illetve bt.) a magyar jogrendrendszerben először az 1840: XVIII. tc.-ben jelentek meg, és azóta is bevett szervezeti formák (bár a kkt.-k ritkák, mert azok tagjai saját vagyonukkal, egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a kötelezettségekért, míg a bt.-kben csak a beltagok). Az 1840-es értelmezés szerint a részvénytársaság (rt.) is „közkeresetre összeálló” társaság, de pontos definíciója első ízben csak az ún. kereskedelmi törvényből (1875: XXXVII. te.) volt kiolvasható. Azzal lényegében azonos a 2006. évi IV. törvény meghatározása is: „A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvény- társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel.” A törvény lehetővé teszi egyszemélyes rt. alapítását is, és az alapítóknak dönteniük kell, hogy zártkörű (zrt.) vagy nyilvánosan működő (nyrt.) részvénytársaságot hoznak létre. (A zrt. minden részvénye az alapítóké, az nyrt. nyilvános részvényjegyzéssel alakul, és részvényeit a tőzsdén jegyzik.) Az rt. legfőbb szerve a közgyűlés, amely a részvényesek összességéből áll. Ügyvezető szerve az igazgatóság, amely legalább 3, de legfeljebb 11 természetes személyből áll. Az igazgatóság elnököt választ tagjai sorából. Fontos szerv a felügyelőbizottság, amelyet a