Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
228 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története Az első világháború évei alatt a hitelszervezet szigorúbb állami ellenőrzése céljából hozták létre 1916-ban - eredeti elképzelés szerint ötéves időtartamra - a Pénzintézeti Központot (PK). A PK vezette be az egységes rendszerű pénzintézeti ügyvitelt, és ugyancsak fontos funkciója volt a regionális hitelszervezeti zavarok országos pénzügyi válsággá fejlődésének megakadályozása. (Különösen eredményes tevékenységet fejtett ki 1929 és 1933 között, amikor a világgazdasági válság következtében csődbe jutott pénzintézetek felszámolását menedzselte.) 2.9.5.2. BIZTOSÍTÓTÁRSASÁGOK Az első magyar biztosítóvállalkozás, a Komáromi Szabadalmas Hajóbiztosítási Társaság 1807-ben alakult egy nagy kockázattal bíró területen. 1842 után további biztosítótársaságok jöttek létre: a Pesti Jégverés Elleni Biztosító, a Tiszamelléki Biztosító, az Erdélyi Jégbiztosítási Társaság, a Kölcsönös Biztosító Egylet. A hazai biztosításügyben azonban kezdettől meghatározó szerepük volt a külföldi cégeknek: elsőként a Trieszti Általános Biztosító Társaságnak, majd az Adria, a Fonciére biztosítóknak. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaságot, amely már nemcsak a hagyományos tűz-, jég- és egyéb mezőgazdasági károk biztosítását vállalta, hanem a modern igényeknek megfelelő baleset-, betegség- és felelősségbiztosítást is, Lévay Henrik hívta életre az 1850-es évek végén. 1898-ban már 17 magyar és 32 külföldi biztosítótársaság létezett. A szövetkezeti formában működő Gazdák Biztosító Szövetkezetét 1899-ben alapították, amelyben az állam jelentős részesedéssel vett részt, az „agrárius” nagy- és középbirtokok érdekében. Az első világháború után a Károlyi-kormány az új biztosítók bejegyzését és a régiek új üzletalapítását egyaránt kormányengedélyhez kötötte. 1919-ben megalapították a Biztosító Intézetek Országos Szövetségét (BIOSZ), amihez 63 biztosítótársaság csatlakozott. 1923-ban létrehozták a Biztosító Magánvállalatok Magyar Királyi Állami Felügyeleti Hatóságát, amely a verseny helyett díjegyezményes rendszert vezetett be. A biztosítási üzlet prosperitását előbb az 1929-1933-as gazdasági világválság, majd a második világháború akasztotta meg. Az ipari munkavállalók beteg- és balesetbiztosítását az 1891: XIV. te. vezette be (sokféle szervezet keretei között), kötelező balesetbiztosításukat pedig az 1907: XIX. te. A két világháború között a társadalombiztosítás széles körű szervezését az állam már szakigazgatási feladatként kezelte (lásd a 2.5.3.6. pont alatt). 2.9.5.3. AZ ÁLLAMOSÍTOTT HITELSZERVEZETEK ÉS A BIZTOSÍTÁSÜGY CENTRALIZÁLÁSA 1948/49-ben, a „fordulat évében” a kommunista Magyar Dolgozók Pártja (MDP) szerezte meg a hatalmat, és ennek a folyamatnak része volt a gazdasági és pénzügyi élet ellenőrzése, majd államosítása is. Már 1947 nyarán sok bankhoz miniszteri
