Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.9. Gazdasági szervek a XVIII. századtól napjainkig * 227

takarékpénztárt hoztak létre az országban, és ezzel számuk 133-ra emelkedett. 1913-ban 1787 takarékpénztár működött, ebből 98 Budapesten.

A hitelszervezet rangosabb intézményei Magyarországon is a szakosodott pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó bankok, a kereskedelmi, a hitel- és jelzáloghitelbankok voltak. A kereskedelmi bankok eleinte rövid lejáratú betéti és kereskedelmi ügyletekre, váltóleszámítolásra specializálódtak. Az első hazai alapítás a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB, 1841) volt, amely 1848-1849-ben, mintaKossuth-bankók kibocsátója, jegybankként is funkcionált. Az 1861. évi országbírói értekezlet visz- szaállította az 1850 előtti kereskedelmi törvények hatályát, ami kedvezően hatott a hitelszervezetre. 1864-ben létrejött az Első Magyar Iparbank, 1865-ben a Budai Kereskedelmi és Iparbank, már ipari vállalkozások hiteligényeinek kielégítésére. A hitelbankok kezdtek először ingóságokra adott hitelekkel, illetve értékpapír-kibocsátással foglalkozni; erre 1857-től a bécsi Creditanstalt pesti fiókja vállalkozott, majd 1867-től a Rotschild-bankház közreműködésével alapított Magyar Általános Hitelbank (MÁH), amely 1870-ben magába olvasztotta a Creditanstalt-fiókot is. A MÁH 1873-ban kapott megbízást a Pénzügyminisztérium bankári ügyleteinek bonyolítására, és ezzel hosszú időre az állam bankjává vált. A jelzáloghitelbankok ingatlanokra nyújtottak hiteleket, ami a földbirtok adósságaira elrendelt moratórium 1856-os feloldásával és az ideiglenes földadókataszter megvalósításával vált lehetővé (lásd a 2.9.1.5. pontot). A kiegyezésig ezzel is csak osztrák bankok, azután már a Magyar Földhitelintézet, illetve a Magyar Jelzáloghitelbank foglalkozott elsősorban, főként a nagybirtokok tőkeigényeinek kielégítésére. Az 1873-as hitelválság tanulságaként a szakosodott pénzintézetek „több lábon álló” univerzális bankokká kezdtek átalakulni. így a PHETE saját hitelbankot hozott létre (Hazai Bank néven), a PMKB bekapcsolódott az értékpapír- és a jelzáloghitel-üzletbe, a MÁH (fiókhálózata révén) a lakossági betétek gyűjtésébe. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank vállalati portfolióját 1911-ben hat más pénzintézettel szövetkezve 11 ipari és kereskedelmi cég alkotta.

A bankok vertikális terjeszkedése mellett előfordult a szakosodott pénzintézetek horizontális összekapcsolódása is. Az 1911: XV. te. alapján jött létre a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége (népszerű nevén Altruista Bank), amelyet a Magyar Földhitelintézet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete és az Országos Központi Hitelszövetkezet alapítottak. Ennek racionalizálása után született meg az Országos Földhitelintézet. (A hitelszövetkezeteket lásd a 2.9.2.1. és a

2.9.3.1. pont alatt.)

A dualizmus kori bankrendszer egészének működését 1878-ig az Osztrák Nemzeti Bank, azután az Osztrák-Magyar Bank fogta össze (1878: XXV. te.), amelyek a pénzpiaci integrációt egységes kamatlábakkal szabályozták, és a pénzkibocsátó jegybank szerepét is betöltötték. A Monarchia szétesését követően a feladatot 1921- től a Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át. A népszövetségi kölcsön felvételekor, az 1924: V. te.-kel létrejött az új jegybank, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely átvette az állami számlák vezetését, kamat- és hitelpolitikájával irányította az ország hiteléletét és a bankrendszer működését.