Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
2.9. Gazdasági szervek a XVIII. századtól napjainkig • 225 ig 126-ra csökkent, átlagos területük viszont 7900 hektárra növekedett, és földcserékkel is elősegítették tömbösödésüket. Tevékenységüket az 1967 közepén létrejött Állami Gazdaságok Országos Központja irányította. Egyéni vagy közös szakbizottságaik kutatási eredményeit az ún. szakszolgálati állomások hálózatán keresztül hasznosították a gyakorlatban. Kereskedelmi kapcsolataik összehangolására létrehozták az Agker Kft.-t. Az állami erdőgazdaságok szintén 1945-től kezdődően alakultak meg, elsősorban az egykori uradalmi erdőterületekből. Az erdőbirtokossági társulatok és a tanácsok kezelésében lévő, de állami tulajdonú erdőket csak az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény alapján vonták az erdőgazdaságok vagy az állami gazdaságok kezelésébe. 2.9.3.3. GÉPÁLLOMÁSOK A gépállomási hálózat kiépítése a kormány 1948. április 27-én megjelent rendeletével vette kezdetét, amely Magyar Állami Mezőgazdasági Gépüzem (ÁMG) néven költségvetésből gazdálkodó állami vállalatot alapított gép- és traktorállomások felállítása, az oda koncentrált mezőgazdasági gépek hasznosítása, javítása és karbantartása érdekében. A monopolhelyzetet élvező gépállomások működésében csak rövid ideig érvényesültek szakszempontok (például gépészek, okleveles gazdatisztek alkalmazása), az év végére világossá vált a fő politikai cél: a mezőgazdaság kollektivizálásának elősegítése. (Egyidejűleg munkáskáderek és hathetes tanfolyamot végzett parasztfiatalok kerültek a gépállomásokra.) 1950 után már egyre kevesebb gépi munkát végeztek az egyéni gazdáknak, annál többet a tsz-ek számára. A gépállomások maximális száma (1951: 368) felét sem érte el az eredetileg tervezettnek, és bár gépparkjuk folyamatosan nőtt, a traktorok, cséplőgépek stb. zöme elavult volt. A gépállomások irányítását 1951 végéig a Földművelési Minisztérium alá tartozó ÁMG és annak megyei központjai látták el, 1952-től a megyei tanácsok mező- gazdasági osztályai is utasíthatták őket. 1957-ig költségvetési gazdálkodást folytattak, azután önálló, nyereségérdekeit vállalati egységekké alakultak. Sorsukat azonban eldöntötte a harmadik, tömeges szövetkezetesítés, mert 1957-től egyre tágabb körben engedélyezték a tsz-ek gépvásárlását. A gépállomások száma 1964-ben már csak 143 volt, ezeket akkor gépjavító állomásokká szervezték át, végül az évtized végére ezek maradékát is megszüntették. 2.9.4. A rendszerváltozás utáni mezőgazdasági szövetkezetek A szövetkezetek működését az 1949. évi 10. tvr. óta az ágazati szabályozások határozták meg. Az 1992. évi I. törvény ugyan felsorolta a szövetkezeti szakágakat (agrár-, ipari, értékesítési és fogyasztási, pénzintézeti, lakás-, érdek-képviseleti jellegű szövetkezetek: például háziorvosi szövetkezet), de az ágazati differenciálás
