Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

220 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

és felduzzasztottá a „zsidótőke”-ellenes bürokráciát. A fogyasztási szövetkezést a Hangya uralta, és 1938-ra Kelet-Közép-Európa legnagyobb vállalatcsoportjává nőtte ki magát: kb. 2000 tagszövetkezettel rendelkezett, mintegy 4000 boltja volt vidéken, és saját ipari üzletága, a Hangya Ipar Rt. 20 üzemmel és 26 vidéki raktárral rendelkezett. Központjához 30 konzervgyár tartozott, és értékesítési üzletága - például a Futura és a Glóbus - felvásárolta, illetve forgalmazta a szövetkezet termékeit. A demokratikus elvekhez ragaszkodó Általános Fogyasztási Szövetkezetei viszont a kormány 1939-ben erőszakkal feloszlatta. A zömmel az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékében működő hitelszövetkezetek a két háború között nem tudták kiheverni a Trianon okozta veszteségeket, valamint a pénzügyi és hitelviszonyok nagyobb kockázatát. A korszak legsikeresebb társulásai a tejszövetkezetek voltak, igaz, hogy egy állami alaptőkével létrejött központ irányításával, de 1938-ban a tejüzemekbe szállított tej 70%-át ők biztosították, és komoly segítséget nyújtottak a szarvasmarha-, sőt a sertéstenyésztés fejlesztéséhez. A kisipari szövetkezetek továbbra is jelentéktelenek maradtak, és akadt még kisszámú pince-, biztosító-, villamossági, halászati, földmunkás- és földbérlő szövetkezet és szövetkezeti szeszfőzde, de együttes számuk sem érte el a 200-at.

2.9.2.2. MEZŐGAZDASÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK

Sok esetben részvénytársasági keretek között is működtek agrárprofilú gazdálkodó szervezetek. Ilyen volt például a Magyar Föld Rt., amely 1906-ban jött létre a Magyar Általános Hitelbank (lásd a 2.9.5.1. pontot) és a Deutsch Ignác és Fia cég érdekkörében. A gazdálkodás uradalmi birtokok tartós bérletbe vétele révén jelentős haszonnal és nagyüzemi keretek között folyt. A Magyar Föld Rt. Sarkadon bérelte Almássy Dénes 7690 holdas hitbizományi uradalmát, ahol 6604 holdon gabonarizs-, kukorica-, kisebb területen szőlő- és gyümölcstermesztés folyt. Jelentős és intenzív szarvasmarha-tenyésztés eredményeként napi 28 ezer liter tejet értékesített a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt.-vei 1931-ben kötött szerződés alapján.

2.9.3. A szocialista korszak a magyar mezőgazdaságban

2.9.3.1. SZÖVETKEZETEK

1945-től 1949-ig sajátos kettősség állt fenn: egyrészt feléledtek a polgári időszak szövetkezeti formái (lásd a 2.9.2.1. pont alatt), másrészt a földreform után - főként a 10 holdnál kevesebb - földhöz jutottak segítésére ún .földműves-szövetkezetek (fmsz-ek), majd még földbérlő- szövetkezetek alakultak, és az 1946 elején létrehozott országos központjukhoz máris 292 egységük tartozott. Ez utóbbiak kezdettől hasonlítottak a szovjet kolhozmodellhez; a földművelésügyi miniszter már 1945-től