Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

190 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története A képviselő-testület ügyeinek folyamatos intézésére működik a polgármesteri hiva­tal, amely az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását is hivatott biztosítani. A szakmai hivatali apparátus a polgármester elvi (politikai) irányítása és a jegyző (operatív) vezetése alatt működik. A képviselő-testület hivatalának kialakítása a képviselő-testület feladata, de figye­lembe kell venni az önkormányzat által ellátandó feladatokat, a település nagyságát és a helyi sajátosságokat, a népesség számát és összetételét. A hivatal belső szerve­zeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatá­rozására a polgármester tesz javaslatot. A hivatal ügyintézője kivételesen, törvény vagy kormányrendelet alapján államigazgatási hatósági hatáskör címzettje lehet. 2.7.11.2. MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK Az önkormányzati rendszer másik szintje a területi szint, amit a megyei önkor­mányzatok reprezentálnak. A települési és a megyei önkormányzatok között nincs hierarchia, eltérő feladat- és kompetenciakörük van, egymást kiegészítik. A megyei közgyűlés tagjait a választópolgárok közvetlenül, listán választják, olyan módon, hogy a települések lakosságszámuknak megfelelően arányos reprezentáci­ót nyerjenek. A megyei jogú városok választópolgárai a megyei közgyűlésben nem rendelkeznek képviselettel. A közgyűlés elnökét és alelnökeit a tagok választják többségi szavazással. A megyei közgyűlés köteles pénzügyi bizottságot alakítani, és ha a megyében területi kisebbségi önkormányzat alakult, kisebbségi bizottságot is, amellett, hogy egyéb (például ügyrendi, mezőgazdasági, egészségügyi-szociális, művelődési-oktatási) szakbizottságokat lehetősége van létrehozni. A közgyűlés mű­ködését a megyei önkormányzat hivatala segíti, amelynek vezetője a közgyűlés ál­tal, pályázat útján határozatlan időre kinevezett, szakmailag képzett főjegyző. 2.7.11.3. KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK A Magyar Köztársaság területén élő 13 nemzeti és etnikai kisebbség képviseletére hivatottak. A kisebbségi önkormányzati rendszer 2006-ban jelentősen átalakult. Az egyes kisebbségek a községekben, a városokban és a főváros kerületeiben 5 fős települési kisebbségi önkormányzatot, a megyékben és a fővárosban 9 fős területi kisebbségi önkormányzatot, valamint országos kisebbségi önkormányzatot hoz­hatnak létre, amelynek létszáma 15-53 fő lehet. Ugyanaz a kisebbség a települé­sen, a megyében, illetőleg a fővárosban, végül országosan - azaz minden szinten - csak egy önkormányzatot hozhat létre. A települési kisebbségi önkormányzat tagjait a kisebbséghez tartozó választópolgárok kisebbségi választójog alapján, közvetlenül választják. A területi (megyei, fővárosi) és az országos önkormányzat tagjai a kisebbségi elektorok (települési kisebbségi önkormányzati képviselők) út-

Next

/
Thumbnails
Contents