Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
186 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története szerinti - a helyi vagy a megyei (fővárosi) bíróság határozata ellen benyújtott - jogorvoslati eljárásokat folytatják le. Az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról a 2002. évi XXII. törvény rendelkezett. A jelenlegi öt ítélőtábla közül 2003-ban létesült a Fővárosi, a Szegedi és a Pécsi, 2005-ben a Debreceni és a Győri ítélőtábla. Az ítélőtáblákon tanácsok, valamint büntető- és polgári kollégiumok működnek. A Fővárosi ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik, amely a polgári kollégiummal összevontan is működhet. A kijelölt megyei bíróságokon működő katonai tanácsok által első fokon elbírált ügyekben másodfokon a Fővárosi ítélőtábla katonai tanácsa jár el. A megyei bíróságok által első fokon elbírált közigazgatási perekben - ha törvény a fellebbezést megengedi - a fellebbezés elbírálására a Fővárosi ítélőtábla kizárólagos illetékességgel rendelkezik. Az ítélőtábla jogi személy, amely az elnök vezetése alatt áll. A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve. Elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat, a felülvizsgálati kérelmeket mint rendkívüli jogorvoslatokat, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz a bírói jogalkalmazás egységessége érdekében, eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben. A Legfelsőbb Bíróságon ítélkező tanácsok, jogegységi tanácsok, valamint büntető-, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégium tagjai az azonos ügyszakba beosztott bírák és az ítélőtáblák azonos kollégiumának vezetői. A Legfelsőbb Bíróság jogi személy, amelyet az elnök vezet. 2.7.9. Ügyészségek Az ügyészség sajátos, egyedi, alkotmányos, közhatalmat gyakorló szerv, amely végrehajtó, jogalkalmazó, ellenőrző-felügyeleti tevékenységet végez, és hatósági jellemzőkkel rendelkezik. Az ügyészi szervezetre jellemző a szigorú központosí- tottság, az egyszemélyi felelős vezetés és az ügyészi függetlenség. Az ügyészség tevékenységi körébe tartozik többek között a nyomozás törvényessége feletti felügyelet, az ügyészi nyomozás, a részvétel a bírósági eljárásban (elsősorban vádképviselet), a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete, valamint a Kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervekre is kiterjedő törvényességi felügyelet. Az ügyészség szervezeti tagozódása alapvetően a bírósági szervezet felépítéséhez igazodik. Eszerint az ügyészi hierarchia csúcsszerve a Legfőbb Ügyészség, amelynek élén a legfőbb ügyész áll. Őt - a köztársasági elnök javaslatára - az Országgyűlés választja meg tisztségére, egyszerű többséggel, hat évre. Ügyészi szerv létesítését, megszüntetését és székhelyének áthelyezését - a legfőbb ügyész előterjesztésére - a köztársasági elnök rendelheti el. A Legfőbb Ügyészség alatti szintet a fellebbviteli főügyészségek képezik, amelyek élén fellebbviteli főügyészek állnak, azután a megyei (fővárosi) főügyészségek, amelyeket megyei főügyészek vezetnek, végül a helyi (városi és fővárosi kerületi) ügyészségek, amelyeket ún. vezető ügyészek irányítanak. Az ügyészi szervezeten belül külön hierarchiát alkotnak a katonai ügyészségek:
