Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.7. Magyarország államszervezete 1990-től napjainkig • 187

a Katonai Főügyészség, élén a katonai főügyésszel, aki a legfőbb ügyész egyik helyettese, a katonai fellebbviteli ügyészség, élén a fellebbviteli vezető ügyésszel, a területi katonai ügyészségek, élükön a vezető ügyészekkel.

2.7.10. Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek

2.7.10.1. MAGYAR HONVÉDSÉG

A Magyar Honvédség funkciója a haza katonai védelme: honvédelmi és kollektív védelmi feladatokat lát el a NATO-tagságból adódóan. A védelem pillérei a saját erő, vagyis a Honvédség és a rendvédelmi szervek, a szövetséges államok fegyveres ereje és az Európai Unió tagállamai fegyveres erőinek együttműködése. A Honvédség alkotmányos szerv, a végrehajtó hatalom részét képezi, és folyamatos polgári irányítás alatt áll. Békeidőben az irányítási jogkörök megoszlanak az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a honvédelemért felelős miniszter között. A parlament és a kormány dönt alkalmazási, fejlesztési és szabályozási kérdésekben, az államfő az inkább reprezentatív jellegű főparancsnoki jogkör letéteményese, a szak- miniszter pedig az operatív irányításért és a vezetésért felel. Tevékenységének adminisztratív részét államtitkár útján, katonai feladatait a Honvéd Vezérkar főnökén keresztül a vezérkar segítségével oldja meg.

A Magyar Honvédség centrálisán vezetett fegyveres szervezet, amely békeidőben önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban önkéntességen és általános hadkötelezettségen alapuló haderő. Az önkéntesség - amely szerint a Honvédségben hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos, illetve hallgatói jogviszonyon alapuló katonai szolgálat teljesíthető - a 2004. évi CV. törvény óta érvényesül, mivel ekkor szűnt meg a sorkatonai szolgálat kötelessége és az általános hadkötelezettségen alapuló, keretrendszerű reguláris haderő intézménye. A Honvédség szervezeti felépítését a Honvédelmi Minisztérium, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó, valamint a Honvédség hadrendje szerinti szervezetek összessége képezi.

2.7.10.2. RENDŐRSÉG

A Rendőrség és a Határőrség integrációja következtében az utóbbi 2007-ben önálló szervezetként megszűnt, a Rendőrség alkotmányi és törvényi szabályozása pedig megváltozott (2007. évi LXXXVIII. és XC. törvény). Eszerint a Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme, utóbbi körébe tartozik az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása. A Rendőrség tehát bűnüldözési, bűnmegelőzési, határvédelmi, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami, fegyveres, centrális irányítású alkotmányos rendvédelmi szerv. A Rendőrség külön törvény, az Európai