Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
2.7. Magyarország államszervezete 1990-től napjainkig ■ 177 esetén, illetőleg szükséghelyzetben nem ülésezik, és összehívása aránytalan nehézséget okoz, akkor az első esetben az államfő alakítja meg a Honvédelmi Tanácsot, a második esetben pedig kihirdeti a szükségállapotot. 2.7.3.2. KLASSZIKUS ÁLLAMFŐI ÉS EGYÉB FELADATOK A köztársasági elnök e körben kormányzati és a végrehajtó hatalomhoz kapcsolódó jogköröket gyakorol, túlnyomórészt ellenjegyzés mellett. Tipikus államfői jogkör a magyar állam képviselete, a külügyi jogosítványok gyakorlása (nemzetközi szerződések kötése, követségi jogok), a miniszterek, államtitkárok, egyetemi tanárok, rektorok, bírák és más közjogi méltóságok kinevezése, a kitüntetések adományozása, illetve külföldi kitüntetések viselésének engedélyezése és az egyéni kegyelem gyakorlása. Egyéb jogkörei között elsőként az önkormányzatokkal kapcsolatosak említhetők: a köztársasági elnök dönt községalakításról, községegyesítésről vagy annak megszüntetéséről, városi cím adományozásáról; kitűzi az önkormányzati választásokat minden negyedik év október hónapjában, illetve a helyi képviselő-testület feloszlása, feloszlatása esetén köztársasági biztost nevez ki. A köztársasági elnök dönt továbbá állampolgársági ügyekben, kitűzi az országos népszavazás időpontját, kezdeményezhet fakultatív országos népszavazást, kitűzi az Európai Parlament magyar tagjainak választását az Unió által meghatározott napok valamelyikére, kezdeményezhet bizonyos alkotmánybírósági eljárásokat. Ő a Szent Korona Testület elnöke. 2.7.4. Kormány 2.7.4.1. A KORMÁNY FELADATAI, A MINISZTERELNÖK JOGKÖRE A hatalommegosztás rendszerében a Kormány önálló államhatalmi ágnak minősül, nincs más szervnek alárendelve: a Kormány a hatályos Alkotmány szerint a végrehajtó hatalom kizárólagos letéteményese és az Országgyűlésnek felelős gyakorlója. A Kormány egyrészt kormányzati, másrészt - általános hatáskörű szervként - végrehajtó-rendelkező teendőket ellátó, központi (országos) közigazgatási szerv. Kormányzati munkát végző szervként részt vesz a kormányzásban, azaz a legfontosabb állami feladatok kijelölésében és az állami tevékenység irányának és tartalmának meghatározásában. Végrehajtó-rendelkező tevékenységet végző szervként a Kormány a közigazgatás általános hatáskörű központi szerve, hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utal kifejezetten más szervek hatáskörébe, irányítja a miniszterek tevékenységét, valamint a miniszterek irányítása alá nem tartozó kormányhivatalokat, illetve azok vezetőit. A Kormány konkrét kormányzati feladatai közé tartozik az Alkotmány végrehaj