Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
178 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története tása és az ehhez szükséges törvényjavaslatok előterjesztése, az alkotmányos rend és a jogok védelme, biztosítása, a társadalmi, gazdasági tervek kidolgozása, a törvények előkészítése és a törvénykezdeményezés, a külpolitika meghatározása, nemzetközi szerződések előkészítése és megkötése, a nem végrehajtási típusú rendeletek alkotása, és 2004 óta hazánk képviselete az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben. A parlamenti kontroll megalapozása és a Kormány integrációs felelősségének érvényesíthetősége érdekében az alaptörvény rögzíti, hogy az európai integrációval összefüggő ügyekben az Országgyűlés vagy bizottságai ellenőrzési jogkörének, az Országgyűlés és a Kormány között folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályairól a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik. A Kormány végrehajtó, rendelkező, szervező tevékenysége rendkívül szerteágazó: kiterjed a végrehajtó hatalom gyakorlásának valamennyi területére. A kormány e körben végrehajtási rendeleteket alkot és határozatokat hoz, jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelete alá vonni, államigazgatási szervet létrehozni; az alárendelt szervek aktusait (jogszabály kivételével) megsemmisíteni és megváltoztatni. A kormány irányítási és szervezési feladatai: ♦ a törvények végrehajtása, ♦ a minisztériumok és más alárendelt szervek irányítása, tevékenységük összehangolása, ♦ a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatainak, a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerének meghatározása, ezekhez anyagi fedezet teremtése, ♦ a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, ♦ a Magyar Honvédség, a Rendőrség és más rendvédelmi szervek irányítása, intézkedés megelőző védelmi helyzetben, ♦ azonnali intézkedés az országot ért váratlan támadás esetén, ♦ veszélyhelyzet elhárítása, ♦ az érdekelt társadalmi szervezetekkel való együttműködés. Mindehhez hozzáteendő, hogy a Kormány alkotmányi feladatmeghatározása nem lezárt, mert a törvényhozás bővítheti a tevékenységek körét. A Kormány a Magyar Köztársaságban miniszterelnöki elvű kormányként definiálható, azaz a Kormány működésében a miniszterelnöknek van meghatározó szerepe. Ő tekinthető a végrehajtó hatalom vezető egyéniségének, aki személyében viseli a Kormány politikájáért a felelősséget, meghatározó szerepe van a Kormány programjának és személyi összetételének kialakításában, valamint a Kormány megbízatásának megszűnésében. Gondoskodik továbbá a Kormány politikájának egységes vezetéséről, vezeti a Kormány testületi üléseit, és (törvényi keretek között) meghatározza saját, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét. A miniszterek, valamint a Kormány irányítása alatt álló szervek vezetői számára normatív utasítások kiadásával feladatokat határozhat meg.