Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.7.3. Köztársasági elnök

176 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

Az államfő kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a parlamentáris kormányzati rendszer logikájának megfelelően elsősorban reprezentatív szerepet tölt be, ún. tartalékfunkciói az államszervezet demokratikus működésének megbomlása esetén élednek fel. Az államfői döntések túlnyomó része más szerv döntésének kezdeményezésére irányul, illetve határidőhöz vagy miniszteri (miniszterelnöki) ellenjegyzéshez kötött, ezért önálló politikai döntéseket csak szűk körben hozhat. A köztársasági elnök alkotmányjogi státusához tartozik, hogy ő a Magyar Honvédség főparancsnoka, személye sérthetetlen, politikai felelőssége nincs - mert azt a döntéseit ellenjegyző személy tőle átvállalja -, jogi felelőssége pedig az Alkotmányban meghatározott esetekben és eljárás szerint érvényesíthető.

Az államfőt az Országgyűlés választja meg ötéves időtartamra. A köztársasági elnök jogköreit az Alkotmány részletezi, ezeken belül megkülönböztethetők a törvényhozással, a parlament működésével, helyettesítésével, valamint a kormányzással és a végrehajtó hatalommal kapcsolatos, illetve egyéb jogkörök.

2.7.3.1. ORSZÁGGYŰLÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A törvényhozással kapcsolatban a köztársasági elnök egyrészt törvénykezdeményezési joggal rendelkezik (bár ezt ritkán érvényesíti), másrészt hitelesíti az Országgyűlés által elfogadott törvényt (promulgálás), és gondoskodik kihirdetésükről (publikálás). A törvény hitelesítése és kihirdetése előtt az államfőnek lehetősége van egyrészt egy alkalommal visszaküldeni azt az Országgyűlésnek megfontolás céljából, másrészt - alkotmányossági aggályok esetében - megküldeni az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontroll céljából.

Az Országgyűlés működésével összefüggésben az államfő tűzi ki a képviselők általános választását, azt követően összehívja az alakuló ülést. Az Országgyűlés ülésein jelen lehet és felszólalhat, intézkedési javaslatot tehet, indítványozhatja zárt ülés tartását, kezdeményezheti rendkívüli ülésszak vagy ülés összehívását, és a parlament ülését egy ülésszak alatt egyszer, legfeljebb 30 napra elnapolhatja. A köz- társasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést két esetben. Egyrészt akkor, ha az Országgyűlés az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételétől számított 40 napon belül nem választja meg. Másrészt akkor, ha egyazon Országgyűlés 12 hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól. A köztársasági elnök a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést ismét összehívhatja hadiállapot, háborús veszély vagy szükséghelyzet esetén.

Országgyűlést helyettesítő jogköre a parlament akadályoztatása esetén áll be, amelynek tényét az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök és az Alkotmánybíróság elnöke közösen állapítja meg. Ha az Országgyűlés hadiállapot vagy háborús veszély