Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.5. Az államszervezet 1918-1949 között ■ 147

közjegyzői kamarákról az 1925: VIII. te. tartalmazott új rendelkezéseket. A mérnöki rendtartásról szóló 1923: XVII. te. írta elő a mérnöki kamarák kiépítését, de ténylegesen csak a Budapesti Mérnöki Kamara alakult meg, és maradt a szakma érdekeinek egyetlen, országos jogkörű képviselője. Az orvosi rendtartásról szóló 1936: I. te. orvosi magángyakorlat folytatását orvosi kamarai tagsághoz kötötte. A kerületi orvosi kamarák csúcsszerve az Országos Orvosi Kamara volt.

Az 1938: XV. te., az ún. első zsidótörvény írta elő a Sajtókamara és a Színművészeti és Filmművészeti Kamara felállítását, az e területeken való foglalkoztatást is kamarai tagsághoz kötve. Ennek elsődleges rendeltetése az volt, hogy a zsidók arányát a kamarákon belül 20%-ra korlátozza, és ugyanezt írta elő az ügyvédi, a mérnöki és az orvosi kamarákra nézve is. (Az 1944: IV. te. ezt a megengedett arányszámot 6%- ra szállította le.)

2.5.3.8. A JOGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEZET VÁLTOZÁSAI

Az 1919. augusztus 19-én kiadott 4038/1919. sz. kormányrendelet visszahelyezte jogaikba a forradalom előtt működött rendes bíróságokat és ügyészségeket. A korszakban tovább élt a dualizmus idején kialakított bírósági és ügyészségi szervezet (lásd a 2.4.3. pontot). Az esküdtszékek felfüggesztett működését azonban nem állították vissza. A politikai jellegű, illetve államellenes bűncselekmények elbírálását az ítélőtáblák székhelyén működő törvényszékek öttagú különtanácsai elé utalták. Különleges rendeltetésű bírói fórum volt az Országos Földbirtokrendezö Bíróság, az 1920: XXXVI. te. alapján végrehajtott Nagyatádi-féle földreformmal kapcsolatos jogviták tartoztak a hatáskörébe. Az OTI és a biztosítottak közötti vitás ügyek eldöntésére 1933-ig Budapesten külön Munkásbiztosítási Bíróság működött, ekkor azonban beolvadt a Budapesti Központi Királyi Járásbíróságba, a Munkásbiztosítási Felsőbíróság pedig a Budapesti Királyi ítélőtáblába, amely ettől kezdve másodfokon kizárólagos joggal ítélkezett ilyen ügyekben.

2.5.4. Az államiság újjászervezése és a második köztársaság (1944-1949)

A második világháborúban elszenvedett vereség következtében a Horthy-rendszer államgépezete összeomlott, noha annak jogutódaként a nyilas diktatúra az ország egyre kisebbedő területén 1945. április elejéig gyakorolta a hatalmat. Az államiság újjászervezésének kiindulópontja az új törvényhozás - szovjet segédlettel és irányítás mellett, az ország antifasiszta politikai erőinek összefogásával történő - megalakulása volt. Az antifasiszta összefogást öt engedélyezett politikai pártnak 1944. december 2-án Szegeden létrejött koalíciója, a Magyar Függetlenségi Front reprezentálta. E pártok a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Szociáldemokrata Párt (MSZDP), a Magyar Kommunista Párt (MKP), a Nemzeti Parasztpárt