Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
2.5. Az államszervezet 1918-1949 között ■ 145 A második világháború idején kiterjedt intézményrendszer épült ki a kötött gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátására (Közellátási Minisztérium, Ipari Anyaghivatal stb.). Új intézmény volt az 1935-ben felállított Országos Idegenforgalmi Hivatal. ■ Oktatási és kulturális igazgatás Az 1935: VI. te.-ben került sor az oktatásügyi igazgatás teljes átszervezésére. Az egységes irányítás és felügyelet biztosítása érdekében felszámolták az egyre szaporodó szakágazati főigazgatóságokat (polgári iskolai tankerületek, iparoktatás, felső kereskedelmi iskolák, tanítóképző intézetek főigazgatóságai), a tanfelügyelőségeket pedig a tankerületi főigazgatóságok alá rendelték. A több vármegyére kiterjedő tankerületek élén álló főigazgató közvetlenül felügyelte a középfokú oktatás valamennyi intézményét. A népiskolák, óvodák, tanonciskolák felügyeletét a tankerületen belül vármegyénként megszervezett népoktatási kerületeket vezető tanfelügyelő látta el. Az egyházi iskolák feletti állami főfelügyeletet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a tankerületi főigazgató útján gyakorolta. A testnevelésről szóló 1921: Lili. te. nyomán jelentősen bővült az eredetileg 1913-ben felállított Országos Testnevelési Tanács feladatköre. A törvény férfiak számára 21 éves korig kötelezővé tette a testnevelésben való részvételt. Ennek alapján szervezték meg a leventemozgalmat, amely a trianoni béke korlátozásait megkerülő rejtett katonai előképzés célját is szolgálta. Az 1939: II. te. alapján a honvédelmi kötelezettségek közé került, és irányítását a Honvédelmi Minisztérium vette át (vö. a 2.8.1.2. ponttal). Az állam az 1920-as években vette kézbe szervezetten az iskolán kívüli felnőtt- oktatás ügyét. A 132.243/1922. VKM. rendelet nyomán alakultak meg törvényhatóságonként az iskolán kívüli népművelési bizottságok, amelyek feladatkörét a 30.773/ 1924. VKM. rendelet részletezte. A nagy állami közgyűjteményeket és egyéb tudományos intézeteket az 1922: XIX. te. által létrehozott Országos Magyar Gyűjteményegyetem, majd ennek az 1934: VIII. te. alapján történt megszüntetésével a hozzá hasonló testületi önkormányzattal rendelkező Magyar Nemzeti Múzeum fogta egybe. ■ Szociális igazgatás Főhatósága a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium, ennek 1932-ben történt megszüntetése után a Belügyminisztérium volt. A szegénygondozás, segélyezés hagyományos feladatai a helyi önkormányzatok feladatkörében maradtak. E téren lényeges változást jelentett, hogy a 6000/1931. sz. kormányrendelet a gondozásra és eltartásra való jogosultságot a községi illetőség helyett a lakóhely alapjára helyezte. Ettől lényegében függetlenül épült ki a társadalombiztosítás rendszere, amiben mérföldkövet jelentett az 1927: XXI. te. a baleseti és betegségi biztosításról, valamint az 1928: XL. te. a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításról. Utóbbi nyomán az Országos Munkásbiztosító Intézet neve Országos Társadalombiztosító Intézetre (OTI) változott, amely az érintett munkaadók és munka
