Domanovszky Sándor: József nádor iratai II. 1805-1807. (Budapest, 1929)

1807

Stiftung eines ungarischen Theaters,

1 als einer nothendwigen, patriotischen Anstalt verwendet wissen. Viele waren der Meinung, aus dieser Ursach wäre das ganze rückgängig geworden". (Privatbibl. fasc. 46.) Ugyanezt a mesét Leurs néhány nap múlva, július 5-én, némileg változott alakban újra előhozta. Eszerint az Orczy-kertet meg akarják vétetni a várossal és a nádornak ajándékoztatni. Az elhalt Orczy László bárót az ország legkiválóbb oszlopának nevezik, akit a nádor mellett senki sem pótolhat. „Diese Lobrede gehet dahin, daß derselbe das allgemeine Beste des gesammten Kaiserstaats und die auf dieses zielende Wünsche Seiner Majestät gänzlich außer acht setzte, um ausschließlich Ungarns Nationalwohl zu befördern und Seine kaiserliche Hoheit nach dieser Tendenz zu lenken." Benne „hassen die kaiserlich-deutsch gesinnten den Rebellen, welcher ohne den Cardinalen Batthyány und den Grafen Delecky

2 [sie!] das Land in einen Bürgerkrieg gestürzt hätte, dessen Folgen in dem Zeitpunkt unabsehbar gewesen wären." Vay József, hogy a nádort visszatartsa „von der höhern Staatsparthei" és a „Landesparthei"-hez jobban hozzákösse, megakarja vétetni a fiszkussal a Bretzenheim-birtokokat

3 és azokat azután a nádornak fölajánlani. (U. 0.) 125. 1807 július 2. Buda. József nádor Ferenc császárnak, az utolsó napok országgyűlési eseményeiről. A nádor sk. levele : Sammelb. 273. A jjúnius 27. és 29. konferenciák után a nádor június 30-án a felsőtábla ülésén döntésre vitte a megajánlás kérdését. Az ülést a nádor nyitotta meg, azután Ürményi országbíró olvasta fel a választervezetet, amelyet apró változtatások után mindjárt átküldték az alsőtáblának, ahol azonban galántai Balogh Jfenos komáromi alispán javaslatára nem akartak a válasszal érdemlegesen foglalkozni, míg a felsőtábla az üzenet minden pontjára nem adja meg a választ (Diarium 1807. 179—181. 1. A felsőtábla válasza: Acta 1807. 83—86. 1.) A felsőtábla további tanácskozásán megváltoztatták a rendek felirattervezetének sértő kifejezéseit, majd a hadkiegészítés kérdésénél a nádor hatásos beszédet mondott. Feltárta az európai helyzetet, hivatkozott az állam biztonságára, a király iránti hűségre, a kapitulánsok vágyára, hogy végre hazamehessenek, elégületlenségükre, hogy reményeik már két terminus alkalmával meghiúsultak, utalt rá, hogy a szökések gyakoriak lesznek s a 8000 újonc mellett ajánlotta a kapitulánsok pótlását is. Drefímyák jelentésében örömének adott kifejezést, hogy az, amit ő május 12-én az alsótáblán elmondott, ily szép szavakban jutott kifejezésre. (Privatbibl. fasc. 47.) A beszéd hatása alatt a felsőtábla elhatározta, hogy a kiegészítés 1802-ben elfogadott módját még három évre meghosszabbítja. (Gr. Zichy ós br. Alvinczy jelentései, Privatbibl. fasc. 46. és 51.) 1

A magyar színházalapítási gondolatra, amely a színház bérletével kapcsolatosan merült fel, Baldacci július 11-én megjegyezte: „eine jener halb lächerlichen, halb ärgerlichen Erscheinungen, deren der Gegenwärtige Landtag so viel hervorgebracht". (Kab. A. 534—1472 1807.) - Bathyány József gróf esztergomi érsek és Teleki László gróf a királyi tábla bírája. 8 A volt Rákóczi, majd Trantson hercegi birtokok, a sárospataki és a regééi uradalmak.