Domanovszky Sándor: József nádor iratai II. 1805-1807. (Budapest, 1929)

1807

gelegten Zölle ist den Ständen zu erklären, daß bei Bearbeitung der neuen Zolltarife auch in Hinsiebt auf diese Erzeugnisse jene Erleichterung eintreten wird, [welche ohne Nachtheil des inländischen Bedarfs und Industrie nach ächten Kommerzielgrundsätzen gestattet werden kann, welche auch in Ansehung der Potasche und Soda zu gelten hat, wohingegen] von dem erhöhten Ausfuhrszoll auf die Wolle, so wie auch von den Ausfuhrsverboth der rohen Häute nicht abgegangen werden kann. Schlüsslich genehmige Ich auch die Anträge der Hofkammer, welche die Annahme einer verlässlichen Bürgschaft statt der Depositierung der nach der Ausfuhr zurückzuerhaltenden Konsumozölln, dann in Betreff der zu gestattenden Knoppernausfuhr die Erhebung des mittel Preises und sohinnige Bestimmung des Ausfuhrszolls zum Gegenstand haben, [welch letztere wegen der Knoppern den Ständen jedoch nicht zu erklären, sondern ihnen nur zu bedeuten sein wird, daß man bey Bestimmung des Ausfuhrszolls auf die Knoppern, die Rücksicht dahin nehmen wird, daß die Ausfuhr ihres Ueberflusses über den inländischen Bedarf soviel möglich erleichtert werde]. In Gemäßheit dieser meiner Entschliessung wird die Kanzlei das an die dermalen in Landtag versammleten Stände zu erlassende entwerfen, solches jedoch vor der Ausfertigung meiner Genehmhaltung vorlegen. 116. 1807 június 6. Buda. József nádor Ferenc császárnak, az országgyűlés június 5-iki eseményeiről. A nádor sk. levele : Sammelb. 273. Ez a nádor első írásbeli értesítése a király szamára. A király ugyanis személyesen akarta irányítani az országgyűlést és ezért arra határozta el magát, hogy az országgyűlés idejét Pesten tölti. Csak a hosszadalmas tanácskozások, hogy az eredmény semmikóp sem felelt meg a várakozásoknak, kedvetlenítették el és indították arra, hogy jún. 5-ikén Pestről elutazzék. A nádor jelentései mellett a királyt más oldalról is állandóan tudósították, hogy mi történik az üléseken, különösen a kerületi táblákon. Már a korábbi országgyűléseken is voltak a kormánynak titkos tudósítói. 1807-ben a szóbakerülő kérdések fontossága miatt a hírszerzésnek ez a módja még fontosabbnak látszott. Tekintettel a szóbakerülő pénzügyi kérdésekre, Zichy kamaraelnök már március 16-án fölvetette a kérdést, vájjon a kamara részéről ne menjen-e valaki az országgyűlésre ? Akkor a király ezt nemlegesen intézte el. (St. R. 1033/1807.) Egyidejűleg azonban egy másik javaslat is volt az államtanács előtt, hogy Drevenyák Ferenc selmeci bányatanácsos a bányászati ügyek érdekében vállalja valamely távollevő főrend képviseletét. A király akkor még megmaradt álláspontján (St. R. 1122/1807.), de Drevenyák mégis bejutott az országgyűlésre, mint Kaunitz-Rittberg Domonkos herceg, Colloredo János gróf, Mitrovszky Károly báró és Vécsey János báró képviselője és onnan hűségesen küldte tudósításait (Privatbibl. fasc. 47 és