Domanovszky Sándor: József nádor iratai II. 1805-1807. (Budapest, 1929)

1807

II. Lajos idejében sem tetették, amikor pedig a bányászat erősebben hanyatlott, mint most. Hanyatlás csak pár év óta van. Ezek a tulajdonosok nagy nyereségvágyának és a bányásznéppel szemben való elnyomásának is következménye. A beváltási díjat a király már felemelte, ha kell, még tovább fel fogja emelni. Az ércpénzben fizetés nem érdeke az államnak, mert a Gewerkschaft csak agitálna vele, mert neki mindegy, hogy kevesebb ércpénzt vagy több papírt kap, a fő, hogy mellette számítását megtalálja. „Ist es jedem ungarischen Particulier erlaubt seine Revenuen im Lande selbst oder in einem ander, n Erblande zu verzehren, so sollte man sich doch wahrlich nicht herausnehmen, dem Könige das Recht, mit den Revenuen seines Bergregals nach Gutfinden zu disponiren, zu bestreiten. Ihm, der den Bergbau selbst als Privater in Ungarn am stärksten betreibt, etwas abzusprechen, was die Gesetze jedem Gewerken eingestehen und auch keinem aus ihnen jemal verweigert worden ist." A külügyi képviseletre, a sereg tartására az országon kívül sok pénz kell, ezek épúgy királyiak, mint ahogy császáriak. Nem ismerik a történetet, akik nem tudják, hogy más államok is hasonló helyzetben és bajban hasonló pénzügyi eszközökhöz nyúltak. Amikor az egész országban rézhiány van, furcsa a követelés, hogy a 15 és 30 krosok vonassanak be s a 3 és 6 krosok is veressenek át. Kifigurázza azután a 26. bekezdést, amely régi törvények alapján vissza akarja állítani a domus monetarias-t, amelyekről azt sem tudják, mi volt, s a tárnok hatalmát a pénzverésnél. A 27. bekezdéshez megjegyzi, hogy bizonyos vámok fizetése ércpénzben sem segít, sőt csak elvonja az ércpénzt. Ha támogatni akarnák az államot, a papírpénz nem sülyedt volna hitelében annyira. A 28. ponthoz megjegyzi, hogy valóságos baj volna az államra, lia a rendek megkapnák a ius belli et pascist. Erre vannak törvények, de nem felelnek meg a korviszonyoknak. A korábbi királyok sem kérdezték meg e részben a rendeket, azóta pedig a viszonyok úgy változtak, hogy ez még kevésbbé lehetséges „. . . ich diesen ganzem Absatz für nichts Anderes, als einen Ausfluß des bösen Willens jener Parthey ansehe, die sich ein eigenes Geschäft daraus macht, nichts unberührt zu lassen, was Euer Majestät widerwärtig ist, und durch die Vervielfältigung unangenehmer Diskussionen die Zeit zu verderben". A 29. pont a sóáremelésről szól. Erről külön előterjesztést is terveznek. Érveiket már megfontolták, az emelés előtt tehát könnyű lesz őket megcáfolni, de itt is az a tendentia: semmit sem adni, inkább régi jövedelmeket is kétségbevonni. „Nach dieser sorgfältigen Zergliederung des ganzen Deputationselaborats und respective ständischen Repraesentation sehe ich in der That nicht ein, wie Euer Majestät irgend eines der darinn geäußerten Verlangen ohne sehr wesentlichen Nachtheilen und Unzukömmlichkeiten eingestehen könnten

; des Umstandes nicht zu erwähnen, daß durch solch eine Bewilligung von dem konstituzionsmäßigen Grundsatze, die Beändigung der königlichen Proposizionen müsse der Aufnahme der Beschwerden, oder Forderungen, oder Begehren vorausgehen, abgewichen, dadurch eine höchstschädliche Exemplification für die Folgezeit gegeben, den Usurpationen der Stände ein neues Feld geöfnet, und die auf den letzteren Landtagen ohnehin schon so sehr beeinträchtigt gewordene königliche Gerechtsame abermahl empfindlich geschmählert werden würden." Erre való hivatkozással elvi alapon el kell utasítani a feliratot és a propoziciók letárgyalását erőltetni. Hogy új és nagyobb baj ne származzék, viszás és hosszadalmas tárgyalásokkal az időt ne fecséreljék, erélyt kell a rendekkel szembeállítani. A propoziciókban megvolt adva a cél, amelyre őket összehívták, míg ez nincs elintézve, mást nem tárgyalhatnak. A monarchia fönnmaradásáról van szó, a király ehhez akarja az eszközöket megszerezni. Máskor lehetett ilyesmiről vitatkozni, ma, amikor Európa ég, ez nincs helyén. Mentől békeszeretőbb az uralkodó, annál inkább kell gondoskodnia állama biztonságának eszközeiről. A háborúkat nem lehetett elkerülni, ezek döntötték bajba a pénzügyet. Domauovszky Sándor: József nádor iratai, m. 46