Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)

1803.

208. 1803 dec. 4. Bécs. József nádor fölterjesztése, Fiume visszacsatolásának becikkelyezése érdekében. Ered. tiszt.: N. titk. lt. Praesid. 1808. 35. sz. Fiume városának Magyarországba való bekebelezése, melyet a tengermellék beutazása után II. József tanácsolt anyjának, még bosszú ideig sok kontroverziára adott okot. Mindezekben azok, akik Magyarország kereskedelmének föllendítése érdekében komolyan dolgoztak, azért küzdöttek, hogy Fiume egyenesen Magyarországhoz csatoltassék. Az e részben Horvátországgal támadt viszály miatt azonban az átcsatolás becikkelyezése a törvénybe nem történt meg, bár a város magyar kormányzó alatt állott s a magyar kancellária útján érintkezett az uralkodóval. E kor magyar notabilitásai közül többen szorosabb kapcsolatban is álltak Fiúméval. A város második kormányzója Almásy Pál volt (1783—1788), aki a fiumei kereskedés emeléséről terjedelmes emlékiratot dolgozott ki,

1 s ezidőben a magyar tartományi főbiztosság igazgatója volt, utóda Szapáry János gróf (1788—1791)

2 a nádor főudvarmesteri tisztét töltötte be, az akkori kormányzó: Klobusiczky József (1801—1809) pedig azelőtt belytartótanácsosként működött a nádor mellett. (V. ö. Fest A.: Fiume Magyarországhoz való kapcsolásának előzményei- Századok. 1916. 239—266. 1.) 1792-ben azonban a krajnai rendek kérték a város bekebelezését Krajnába. Ezzel a helyzet úgy alakult, hogy Fiume átkapcsolása körül új vita támadt. 1803 febr. 6-án az udvari kereskedelmi bizottság dolgozott ki e kérdésben : vájjon Fiume, mint eddig, továbbra is meghagyassék-e Magyarországnál, jelentést. A véleményt Ferenc még 1795 júl. 1-én kérte, de az udvari kamara az erre vonatkozó utasítást csak 1802 októberében kapta meg a krajnai rendek kérvénye kapcsán. Véleményezés végett az ügyet először a trieszti kormányzóságnak és a belsőausztriai bankális adminisztrációnak küldte meg azzal a kérdéssel, hogy a város Magyarországhoz csatolása jelentékeny kárral járt-e a német tartományokra, és hogy kívánatos-e a régi rend helyreállítása? (St. R. 351/1803.) A kiküldött vegyes bizottság csak 1803 ápr. 29-én tartotta ülését, amelynek jegyzőkönyvét Zichy Károly gróf kamaraelnök jún. 19-én terjesztette föl. A. krajnaiak szerint Fiume hozzájuk tartozott; minden haszon, amelyet Magyarország e kikötőből húz — még ha tekintélyesebb is, mint amelyet Krajna húzna belőle — Krajnára sérelmes, mert nem kapott érte kárpótlást. Krajnának jelentékeny ipara van, melynek terményei a Levantéba mennek, reá nézve tehát fontos ez a kikötő, amelyet most Magyarország élvez, ámbár távolról sem visel annyi terhet, mint Krajna. Fiume Krajnához csatolása különösen az adelsbergi körzetre és Isztriára volna föllendítő hatással. Kiemelték azonban a krajnaiak azt is, hogy a tervezett Kulpacsatornával és az új magyar kereskedelmi útak küszöbön álló megnyitásával

3 nemcsak Krajna szenvedne, de az egész Trieszttől Bécs felé irányuló kereskedelem teljesen átalakulna, mert a kereskedelmet egészen el fogják terelni a német tarto1 Irt egy értekezést Schlötzer Staatsanzeigerébe: „Vom Handel des Königreichs TJngarn" címen. 3 A „Der unthátige Eeichthum Ungarns wie zu gebrauchen" (1784) szerzője. 5 Akkor készült a Lujza-út.