Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)
1802.
III. Végre a III. rész néhány a katonai és polgári hatóság közt fölmerült ellentétről szól. Az előterjesztésről magyar részről Végh országbíró mondott véleményt. (U.-ött Praep. Diaet. 1802. 31. sz.) Figyelmeztetett rá, hogy a királyi propozíciókba nem azt kell bevenni, hogy Magyarország 22.410 emberrel kevesebb katonát állít, mint az örökös tartományok arányában kellene, hanem, hogy a létszám megfelelő megállapítására kell törekedni. A kapituláció nemcsak az ifjúságnak adott kedvezmény szempontjából ítélendő meg, hanem az ipar szempontjából is, hogy erre hogyan fog hatni a munkátlansághoz szokott kapitulánsok rendszeres visszabocsátása. A kontribuciónál fölösleges a hátralékok említése, mert ezek jelentéktelenek és korántsem több millióra rugók. Ha az a meggyőződés, hogy a kincstár a csapatokat saját üzemében olcsóbban láthatná el, erre a kezdeményezésnek az udvartól kell kiindulnia. A természetbeni ellátást különben azért vezették be, hogy ezzel a kontribució terhét könnyítsék, minthogy azonban az idők változása azt jelentékeny teherré változtatta, a rendek bizonyára fölveszik sérelmeik közé. Nem is lehet azt mondani erről a tárgyról, hogy ez a kötelezettség az egész jövőre állapíttatott meg. Ha Európa változott hadi viszonyai a sereg állandósítását és ezért új intézkedéseket követel, akkor talán a természetbeni ellátás szempontjából is tekintettel kell lenni a változott belső viszonyokra. Ha a Józsefféle 1782-iki, hatályban nem levő forspont-normálét érvényesíteni akarják és Horvátország immunitását meg akarják szüntetni, ez csak országgyűlésen történhetik. Idegen országok szükségletei pedig e részben érvül föl nem hozhatók, mert részükre nem kívánható az ország hozzájárulása az ő javukra tett intézkedésekhez. Védelmébe veszi a helytartótanács követelését is a forspont-ügyben, hangoztatva, hogy a zavartalan közigazgatás érdekében föltétlenül szükséges, hogy az előfogatokról a helytartóság intézkedjék. A dislocatio tárgyában is változtatás csak országgyűlésen történhetik. A visszacsatolásokat pedig a rendek, minthogy erre több fizikai okuk is van, újra szóvá fogják tenni. Joguk van a vámmentességet is követelni a határőrvidéken a nemesség részére, mert a ma ott fönnálló rendszer ellenkezik a magyar alkotmánnyal, amely a nemesnek nemcsak saját szükségletére adja meg a vámmentes behozatal jogát. A kormány tervét a hadkiegészítés módjáról Almnczy József báró táborszernagy dolgozta ki. Az ő okfejtése szerint a francia háborúban a monarchia erőkifejtése minden vitézség dacára sem volt megfelelő. Ennek főokát a hadkiegészítésben látta. A háború kitörésekor nem lehetett teljes erővel előnyomulni, az egész sereget csak a vereségek után lehetett mozgósítani az ellenség ellen, amikor az, elért előnyeitől föllelkesítve, seregeit már összpontosította és szervezte. A monarchia egyes tartományaiból időnként szerzett pótlások viszont már útközben megfogytak s a hiányok pótlása idejében nem volt lehetséges. Franciaország, Poroszország és Oroszország gyorsabb és korlátlan újoncszedési módjával szemben tehát a rendek által időlegesen megszavazott és toborzással szerzett újoncozás! mód helyett másra van szükség. Azt kívánná tehát, hogy a rendek az alkotmánynak megfelelően gondoskodjanak a- kellő béke- és hadilétszám megállapításáról, egy újoncszámról, amellyel a természetes vesztessóg pótolható volna és egy tartalékról vagy inszurrekcióról, amely rendkívüli hadi szerencsétlenségek idejére tartatnék fenn. A 70.000 főnyi békelétszám évi pótlási szükségletét 10%-ban, azaz 7000 főben lehetne megállapítani. A hadilétszám 100.000 főre volna emelendő ; veszteségei 25%-kal sincsenek magasan megállapítva. Hogy a bizonytalan toborzást és az erőszakos sorozást mellőzhessék, törvényt kellene hozni „welche Gattung Menschen zum Militärdienst die Widmung zu erhalten hätten, damit solche gleichsam in Voraus sichergestellt und im Erfordernisfall sogleich zum Ergänzungskontingent abgegeben werden könnten." Évi, akár a polgári hatóság által végzett népösszeírással nyilván kell tartani