Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)

1797.

Rhédeyt illetőleg a kancelláriával egy véleményen van abban, bogy a fiskális akció megindítása előtt közigazgatási úton kihallgatandó, de abban már nem osztja a kancellária véleményét, hogy a vádak és tanúvallomások csak általánosságban közölhetők a vádlottal. Szirmay Pál szerinte is gonosz, aki ellen az akció megindítható. Szirmay Ádámnál azonban csak a gyanút látja fennforogni, amely még nincs bizonyítva. Addig, míg ez meg nem történik, rendreutasításához nem járulhat hozzá. Szentmarj ay nemcsak a nyilvános rendre utasítást érdemli meg, hanem a kancellária által javasolt azt a fenyegetést is, hogy a megyei ülnökök sorából töröltetni fog, míg viszont a jogügyi igazgatónak azt a fenyegetését, hogy állásától megfosztják, nem tartja alkalmazhatónak, mert nem visel közhivatalt. Szemere László és Kazinczy András is még kihallgatandó. Sztáray Kristóf gróf ellen meg lehet indítani a pört. 0 kellőleg ki lett hallgatva és a tagadás álláspontjára helyezkedett, holott sok tanú bizonyítja, hogy beszédében az inkriminált szavak benne voltak. Orczy báró főispánt elmozdítása előtt ki kell hallgatni. Ha Sztáray beszéde lázító volt s ő azt helyeslő felkiáltásokkal kísérte, a büntetést, sőt a perbevonást is megérdemli. Koós nem ismerte be, hogy a Martinovics-kátét megkapta volna, rendreutasítani tehát nem lehet, csak meginteni. Vay Miklós bárót illetőleg a nádor véleményéhez csatlakozik a jogügyi igazgatóéval szemben. Minthogy azonban Szabolcs megyében is laknak terhelő tanúk, kik a feljelentés szerint ellene vallanak, ezeket is kiballgatandóknak tartja. Boronkay büntetését helyesli, de őt is előbb ki kell hallgatni s a vádat rábizonyítani. Sennyei ügyét illetőleg a kancellária javaslata értelmében még ki kell hallgatni Barkóczyt. Az ő vallomása a javasolt büntetést esetleg enyhének tüntetheti föl. Bemáth László nemcsak az elbocsátást érdemli meg, ha rendes kihallgatással a vádat rábizonyítják, hanem a fiskális akciót is. Bernáth Ferenc a, kancellária javaslata szerint az első két pontra nézve kihallgatandó, a harmadikra nézve amnesztiát kapott. Schwarzhorn kihallgatását helyesli; egyben szükségesnek tartja a vizsgálatot, hogy transzportálása közben hogyan levelezhetett. A pataki kollégium tekintetében egyetért Izdenczyvel, a különösen nem említett pontokat illetőleg pedig a kancelláriával. Eger (aug. 19.) votuma: „Es handelt sich hier um Ausübung der strafenden Gerechtigkeit gegen eine beträchtliche Anzahl von Personen, die teils wegen staatsgefährlichen Handlungen, teils wegen Vorbereitung böser Gesinnungen verdächtig gemacht und beinzichtet worden sind; die strafende Gerichtigkeit hat ihre bestimmten Vorschriften, ihre unabweichlichen Regeln, nach denen sie verfahren muß. Damit der Prozeß nicht mit der Exekution angefangen, der Beinzichtete oder Verdächtige nicht gleich beim ersten Anschein der Schmach und der Entehrung des Kriminalsverfahrens preisgegeben werde, ist in allen wohleingerichteten Staaten das vorläufige summarische Verhör eingeführt, in dessen Folge der Angeschuldete immer über die gegen ihn sprechenden Aussagen und Inzichten vernommen und zur Verantwortung gezogen werden muß ; wirkliche Straf kann nur gegen jenen stattfinden, die des ihnen zur Last gelegten Vergehens geständig, oder durch Zeugen und Zusammentreffung der Umstände mit den Tathandlungen gesetzlich überführt sind. Alle diese zur Beruhigung des einzelnen Bürgers und Aufrechthaltung der Privatsicherheit von den Gesetzgebern so weise bestimmten Voranstalten scheinen mir von dem als etwas