Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Az 1807. évi országgyűlés
AZ ÁPRILIS lOlKI ELABORÁTUM. 75 Ez a kívánság az 1802. évivel szemben igen mérsékelt volt. A főherceg azt is elismerte, hogy a 13. gyalogezred áthárítása Erdélyre méltányos." Békelétszámban a rendek által 1802. évi elfogadottnál lényegesen kisebbel is megelégedett volna. A háború esetén állítandó 12.000 újonc sem jelentett változást az 1802-i kívánalmakkal szemben, sőt a kivonulás 64.000 fővel is már az akkori megajánlásnak megfelelő volt. A kívánság lényege tehát csakis az állandó létszámontartás és a kapitulációs rend elfogadása. De ebben a tekintetben buzgó magyar munkatársa, Alvinczy József báró táborszernagy sem értett egészen egyet vele. Főkép a kapitulációért nem lelkesedett ós azt állította, hogy azóta a jobbágy nem látja már a katonaságban azt az eszközt, amellyel kiemelkedhetik jobbágyi sorsából. Ügy vélte, hogy a kapituláció óta épp ezért kevesebben törekszenek önként a katonasághoz. A katonák gyakori szabadságolása és elbocsátása is szerinte nem tett jó hatást az önkéntes jelentkezésekre. A szabadságoltak közt azóta az a szokás kapott lábra, hogy behívásuknak nem engedelmeskednek. A legkárosabban azonban szerinte az hatott, hogy a sorozottaknak megengedték, hogy pénzen megváltsák magukat, vagy helyettest állítsanak. Ez az intézkedés a kapitulánsok további szolgálatra jelentkezésére hatott vissza károsan, mert azok most gazdag parasztok fiai helyett vállalnak további helyettesítő szolgálatot. Ezeken a bajokon úgy szeretett volna segíteni, hogy a 18. életévüket elértek ne válthassák meg magukat, nagy tömegekből tehát sorshúzással állapítsák meg a bevonulókat. Csak a polgári igazgatásban alkalmazottakat kívánta fölmenteni, de ezektől hadmentességi díj szedését javasolta. A kapitulánsok zsoldját pedig, ha újra szegődnek, napi 1 krajcárral, harmadik elszegődéskor napi 2 krajcárral kívánta emelni. Inszurrekció helyett azonban ő is szívesebben látott volna tartalékmilíciát, amely a nádor főparancsnoksága és a kerületi generálisok alatt végzi a fegyvergyakorlatokat, de a szolgálatot és fegyelmet illeíőleg az egész hadseregével azonos módon vezetendő. 30 29 Iratok, II. 668. 1. 30 Iratok, II. 671—673. 1.
