Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Az 1807. évi országgyűlés
TÁRGYALÁSOK A SZANÁLÁS MÓDJÁRÓL. 61 lános hit szerint a forgalomban lévő papírmennyiségnek a fele lett volna. A csökkentéshez szükséges összeget Barbier Ausztriában vagyonadóval kívánta megszerezni, Magyarországtól és Erdélytől szubszídium alakjában. 8 Hogy ez csak félrendszabály lett volna, kitűnik abból, hogy 1806 elején a forgalomban lévő papírpénz mennyisége már 264,572.000 frt, 1807 elején pedig 792,732.000 frt, 0 tehát az új terhek a meglévő, nem kamatozó adósságnak még csak negyedrészét sem törlesztették volna. A bizottság azonban még ennyire radikális javaslattól is visszariadt és megelégedett a kávé, kakaó és cukor fogyasztási adójának fölemelésével. A papírpénz kivonását úgy gondolta el, hogy évente 6 millió rézpénzt hoznak forgalomba s ezzel törlesztik a kivont bankjegyeket, Hogy ezzel a papírinfláció helyett rézinflációt vezetnek be, azzal csak Zinzendorf volt tisztában. 10 Pedig ez a réz infláció már tényleg meg is volt, 1800 óta a váltópénzt könnyebb kamatláb szerint verték, a régi jó rézpénz bevonásával új címleteket bocsátottak ki, amelyek hitelüket gyorsan elvesztették, a közönség azokat nem akarta elfogadni, de népszerűtlenségük mellett is hamar eltűntek a forgalomból. 11 Ausztriában is köztudomásúak voltak ezek a jelenségek, de még nagyobb bajokat és elégedetlenséget okoztak a pénzszűkében lévő Magyarországon. Az innen jövő hangulatjelentésekben azonban nem ezek a jelenségek érdekelték Sumeraw rendőrminisztert és Baldaccit, pedig a komolyabb megfigyelők elég gyakran tértek ki éppen a papírpénz értéktelenségére, a rézpénzre és hiányára. Hogy ebből azután politikum is fejlődött, az csak természetes volt. Hiszen Zinzendorf elég hangosan hirdette, hogy a monarchia Európában az egyetlen, amelynek számottevő arany- ós ezüstbányái vannak és mégis arra a szégyenletes sorsra van kárhoztatva, hogy örök időkig csak papírt és nyomorult rézpénzt hozzon forgalomba. 12 8 Beér: Die Finanzen, 16. 1. 9 Beér: Die Finamen, 8. 1. 10 Beér: Die Finanzen, 16—17. 1. 11 Schwartner: StatisÜk des Kónigreichs Ungern, I. 385—389. 1.; Raudnitz id. mű, 49. és 51—56. 1.; Stiassny id. mű, 24. 1. 12 Wertheimer id. mű, II. 8. 1.. Zinzendorf 1806. febr. 28.-Í votumából az államtanácsban.
