Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
A bizalmatlanság újabb fölszítása
GENTZ A MONARCHIA ÚJJÁSZERVEZÉSÉRŐL. 41 kedés, a megfigyelés volt a főfeladatuk: vájjon nem történnek-e itt háborús előkészületek? Napóleon Poroszország után szövetségesével, Oroszországgal akart leszámolni. Ez lehetett az indoka a francia emisszáriusok hirtelen elrendelésének; az orosz-török konfliktus pedig annak, hogy újabb gyors elhatározással NagyLengyelországba és Szerbiába irányította a kiküldötteket. Hogy e mellett laz elsőrendű feladat mellett az emisszáriusoknak arra is utasításuk lehetett, hogy a közhangulatot Franciaország érdekében és lehetőleg a megfigyelt országok belső erejének megbénítására befolyásolják, az valószínű. Ennek azonban, tekintve az akkor nálunk Napóleonnal szemben már fennálló ellenszenvet, nagyobb sikere nem lehetett. Baldacciék akkori bécsi politikájának gyújtópontjában a Gesambmonarchie állott, melynek kedvéért az akkori szomorú helyzetben is, amikor mindent: vér- és pénzáldozatot, élelmiszert és nemesércet Magyarországtól vártak, mégis a legfontosabb föltadatnak ennek az országnak a béklyóbaverósét tartották, provokálását olyan rendszabályokkal, amelyek hitük szerint módot nyújthattak volna az alkotmány félretolására és egyben a magyar nemzeti érdek teljes mellőzésére. Az európai hatalmak akkor különös figyelemmel kísérték Bécset. Napóleon engesztelhetetlen ellenfelének, Angliának követe, Sir Róbert Adair is gondosain mérlegelte a lehetőségeket, hogy az elkeseredett harcban mit várhat még a Habsburgmonarchiától. Adair nagyon jól tudta, hogy ha Ausztria most beavatkoznék a viszályba, ez volna utolsó háborúja s annak szerencsétlen kimenetele az osztrák ház teljes bukását idézhetné föl, 104 de azért nem mondott le arról, hogy erejét mégis fölhasználhatják. És ezt a gondolkodását osztotta Gentz Frigyes is, a Napóleon-ellenes publicistlkának ez a temperamentumos vezére, aki 1806. augusztus 4-én, Johannes Müllerhez írt levelében a nagy svájci gondolkodót így vigasztalta: „Én most tervet dolgozok ki egy új osztrák monarchiáról. A császárnak méltósáaggal kell le104 Adair bécsi küldetésének emlékeit külön kötetben dolgozta föl. Sir Róbert Adair: Historical Memoir of a Mission to the Court of Vienna in 1806. (London, 1844.)